Egy friss kutatás bebizonyította, hogy a magányos emberek másképpen használják a mobiltelefonjukat és a közösségimédia-felületeiket. Ritkábban vannak online, vagy éppen ellenkezőleg, nagyobb erőfeszítést szentelnek kapcsolatok kialakítására?
Az emberek alapvető szükséglete, hogy társas interakciókba lépjenek. Amennyiben nem folytatnak elegendő mennyiségű pozitív társalgást, akkor nagyobb szorongást és dühöt, alacsonyabb önbecsülést, rosszabb vérnyomást és alvásminőséget éreznek. Mindemellett a magányosság jelentősen megrövidítheti az emberek élettartamát is.
A pszichológusok szerint a magányosságnak három fajtája van:
- Intim: amikor egy ember úgy érzi, nincs senkije, akivel mély beszélgetéseket folytathatna;
- Kapcsolati: amikor valaki nem tud csatlakozni a családi, baráti vagy osztályközösséghez;
- Kollektív: amikor valaki általánosságban elszakad a társadalomtól.
Természetesen nem mindenki szeret folyamatosan közösségben lenni, viszont ők is gyakran érezhetik magukat magányosnak, amikor éppen nem éri el az interakcióik mennyisége a kívánt szintet.
Ilyen esetekben két megoldás felé szoktak nyúlni. Van, aki a szokásosnál gyakrabban keresi fel a potenciális barátokat vagy a közösségi hálózatokat, mások pedig inkább az egyedüllétbe menekülnek és elzárkóznak.
Fotó: Shutterstock
Annak megértésére, hogy a magányosság előre jelzi-e, hogy az emberek milyen gyakran lépnek kapcsolatba másokkal — vagy az interakciók időtartamát —, a kutatók az emberek okostelefonjairól gyűjtött adatait használták fel a vizsgálatokhoz.
Az adatgyűjtés során 48 résztvevő töltött ki teszteket a három magányossági fajta témakörében.
A kutatás ideje alatt összesen 74 645 társadalmi interakciót rögzített a program. Ez hozzávetőlegesen 27 beszélgetésnek felel meg személyenként naponta, melyek nagyjából 10 percig tartottak.
Általánosságban elmondható, hogy a magányos emberek kevesebb volt a szociális életük az online térben. Érdekes módon az intim és kollektív magányosság nem jelezte előre sem a társas kapcsolatok arányát, sem azok időtartamát.
A kutatás új adatokkal bővítette ki a korábbi — témakörbe passzoló — tanulmányokat, mégsem lehet az eredményeket általánosságban értelmezni. Ennek oka, hogy az adatgyűjtés kevés résztvevő együttműködésével történt, így nem tudtak minden csoportot lefedni. Mindazonáltal a jövőbeli, hasonló kutatások hasznosak lehetnek a magányosság változásainak előrejelzésében.
Nyitókép: Shutterstock
Forrás: Psychology Today
