Nem csak a test változik: a terhesség az anyák agyát is teljesen átalakítja
A terhességről legtöbbször a test változásai jutnak eszünkbe, pedig az anyává válás az agyban is mély, mérhető átalakulásokat indíthat el. Friss, képalkotó vizsgálatok szerint a várandósság hónapjai alatt az agy számos területe átalakul, és ezek a változások valószínűleg nem gyengítik, hanem finomhangolják az idegrendszert az anyaság új feladataira.
Régebben az idegtudományban még erősen élt az a nézet, hogy a felnőtt emberi agy csak korlátozottan változik. Ma már világos, hogy az agy ennél sokkal rugalmasabb, és képes alkalmazkodni a különböző életszakaszokhoz, például a serdülőkorhoz, a terhességhez vagy a menopauzához is. Az anyává válás pedig a kutatók szerint különösen erőteljes változásokat indíthat el benne. 2024-ben amerikai idegtudósok először készítettek részletes térképet arról, hogyan változik egy nő agya egy teljes terhesség alatt. A kutatás résztvevőjéről a várandósság előtt, alatt és után is készültek agyi felvételek. Ahogy közeledett a szülés időpontja, a kutatók azt látták, hogy az agy egyes területeinek térfogata csökkenni kezdett.
Ez elsőre ijesztően hangozhat, de a tudósok szerint nem feltétlenül negatív folyamatról van szó. Sokkal inkább arról, hogy az agy átszervezi magát, és hatékonyabb működésre készül fel. Hasonló átalakulás más nagy biológiai fordulópontoknál is megfigyelhető. A vizsgálat után indult el a Maternal Brain Project, vagyis az Anyai Agy Projekt, amelynek célja, hogy pontosabban feltárja, mi történik az agyban a várandósság és a szülés utáni időszak alatt. A terület eddig meglepően kevés figyelmet kapott. Emily Jacobs, a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i kutatója szerint 1990 óta az agyi képalkotó vizsgálatok mindössze 0,5 százaléka foglalkozott kifejezetten a nők egészségével.
A projekt azóta több intézményre is kiterjedt az Amerikai Egyesült Államokban és Spanyolországban is. Az újabb agyi felvételek több édesanyánál is hasonló mintázatot mutattak: a terhesség alatt az agy számos területén csökkent a térfogat, miközben az agyi érrendszerben és az agy-gerincvelői folyadék áramlásában is változások jelentek meg. Jacobs szerint szinte az egész agy érintett. A kutatók 400 agyi régiót vizsgáltak, és az eddigi, még szakmai folyóiratban nem publikált eredmények alapján ezek 97 százalékánál találtak változást a terhesség és a szülés utáni időszak során. A terhesség alatt a teljes agytérfogat, a szürkeállomány mennyisége és az agykéreg vastagsága is csökkenhet, majd a szülés után részben visszarendeződhet. Az agy-gerincvelői folyadék ezzel ellentétes mintázatot mutathat. A változások többek között a halántéklebeny felső részét, a középvonali agyterületeket, a prefrontális kérget és mélyebben fekvő régiókat is érinthetik.
A kutatók szerint mindez nem a sokat emlegetett „anyai agy” gyengeségét bizonyítja. Épp ellenkezőleg: azt mutathatja, hogy az agy nagyon is aktívan alkalmazkodik az anyasághoz. A cél most az, hogy a jelenséget ne feledékenységként vagy működési zavarként értelmezzük, hanem egy természetes, biológiailag jelentős átalakulásként. A jelenlegi kutatásban 20 amerikai résztvevőt követnek, köztük első gyermeküket váró nőket, többgyermekes anyákat, apákat és nem várandós nőket is. A résztvevőket 18 hónapon át vizsgálják MRI-felvételekkel, vérvételekkel, valamint a hangulatra, alvásra és egészségi állapotra vonatkozó kérdőívekkel. Eddig több mint 150 agyi felvétel készült.
