A közösségi médiát böngészve nehéz nem észrevenni az influenszereket, akik „természetes” szépségápolási megoldásokat keresnek a konyhában: szódabikarbónás bőrradírokat, fokhagymás pattanás elleni pasztákat és Cayenne-borsos arcmaszkokat, amelyek a pórusok összehúzását és a fakóság eltüntetését ígérik.

A vonzerő nyilvánvaló – miért fizetnénk egy bőrgyógyász által tesztelt krémért, amikor a hétköznapi összetevők antimikrobiális vagy hámlasztó tulajdonságokkal rendelkeznek?

Mégis, ami egy 30 másodperces videóban hatásosnak tűnik, az fájdalmas, sőt néha veszélyes végeredményhez vezethet.

De csak azért, mert valami ehető, még nem jelenti azt, hogy a bőrünkre is biztonságosan kenhetjük. A fokhagyma, a chili, a kurkuma és fűszeres szomszédaik erős bioaktív vegyületeket tartalmazhatnak, de nyers formában nem finomítottak, instabilak és gyakran túlságosan is durvák az emberi bőrt védő érzékeny savköpenyhez.

A professzionális kozmetikai vegyészek izolálják a biológiailag aktív növényi vegyületeket, megtisztítják és pontosan kalibrált, a bőr természetes pH-értékéhez igazodó adagokban keverik őket. Egy kanálnyi Cayenne-bors vagy egy csipetnyi szódabikarbóna nem kínálja ezt a kontrollt, ahogy a spájzban található más összetevők bőrre való felvitele is kémiai égési sérülések, kiütések vagy hosszú távú károsodások kockázatát rejti magában.

A koncentráció az első buktató. Egy teáskanál szódabikarbóna például semmi köze egy biztonságosan bevizsgált tisztítószerhez, amely kevesebb mint 1% nátrium-bikarbónát tartalmazhat, amelyet humektánsok (nedvességvonzó ingerdiánsok) és savak egyenlítenek ki.

Hasonlóképpen, egy csipet nyers Cayenne-bors kiszámíthatatlanul sok kapszaicint tartalmaz, azt a tüzes molekulát, amelyet a bőrgyógyászok az idegfájdalom elleni krémekben használnak, de csak szigorúan ellenőrzött erősségben.

A tiszta konyhai fűszerek is saját mikroorganizmusokkal érkeznek: ezek ömlesztve feldolgozott mezőgazdasági termékek. Ha vízzel vagy olajjal keveredve maszkot készítenek belőlük, baktériumlevesekké válhatnak, ami inkább fertőzéssel kecsegtet, mint egészséges ragyogással.

A szódabikarbóna jól példázza, hogy egy „ártalmatlan” alapanyag milyen gyorsan felboríthatja a bőr kémiáját. Az interneten enyhe antibakteriális és gombaellenes tulajdonságai miatt ünnepelt nátrium-hidrogén-karbonát valójában erősen lúgos, a normál bőr a 4,5 és 5,5,5 közötti savas tartományban helyezkedik el. Ha sűrű lúgos pasztát alkalmazunk, a pH értéke megugrik, megzavarva a barátságos mikrobákat, irritációt és kiütéseket váltva ki.

Az embereken végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a bikarbonátos paszta nem enyhíti a pikkelysömör viszketését vagy bőrpírját. Csecsemőknél a szódabikarbónás áztatás pelenkakiütés esetén hipokalaemiás metabolikus alkalózist (alacsony káliumszint a vérben) okozott, ami görcsrohamokhoz és kómához vezetett.

A fokhagyma „természetes antibiotikumként” is ismert. A nyers szegfűszeg tele van kénvegyületekkel, amelyek maró vegyi anyagként viselkednek. Közvetlen alkalmazása allergiás vagy irritatív bőrgyulladást, sőt harmadfokú égési sérüléseket is okozhat az ajkakon és a szemhéjakon.

A fokhagymában található természetes vegyülettel, az allicinnel kapcsolatos kutatások ígéretes antimikrobiális és szívvédő hatásúnak bizonyultak – potenciálisan segíthet a vérnyomás csökkentésében, a gyulladáscsökkentésben és a szívbetegségek megelőzésében. De ez a tanulmány laboratóriumi körülmények között tisztított kivonatokat használt – nem pedig közvetlenül a bőrre dörzsölt szegfűszeget.

A csilipaprikában található kapszaicint idegfájdalom elleni krémekben engedélyezték, de még a gyógyszerészek is figyelmeztetnek az égő érzésre, bőrpírra és duzzanatra. Azoknál a szakácsoknál, akik napi rendszerességgel bánnak a csilivel, kialakulhat a Hunan kéz, egy intenzíven fájdalmas, égő bőrgyulladás. Ennek ellenére egyes szépségápolók még mindig csilipaprikás arcmaszkot ajánljanak a ragyogás érdekében. A levegőben vagy helyileg alkalmazott kapszaicin csípi a szemet, önkéntelen görcsöket vált ki, és a hosszú ideig tartó expozíció tartós szaruhártya-sérülést okozhat.

A por belélegzése köhögési rohamokat és idővel tüdőgyulladást idéz elő. Mivel a kapszaicin behatol a bőrbe, ismételt használata károsíthatja a perifériás idegrostokat, így tompítva a hő- vagy fájdalomérzetet, valamint megzavarhatja a normális véráramlást, ami szöveti irritációhoz, késleltetett gyógyuláshoz vagy fokozott érzékenységhez vezethet. A vérnyomást is befolyásolhatja, különösen azoknál, akiknek egészségügyi problémáik vannak.

Az enyhébbnek hitt fűszerek aligha ártatlanok. A fahéj divatos ajakfeltöltő, de kontakt dermatitiszt és kémiai égési sérüléseket okozhat. A gyömbéres „ragyogó bőr” maszkok sok felhasználónak vörös, irritált bőrt hagynak maguk után. A szegfűszegolaj, amelyet pattanás elleni szerként hirdetnek, maró sérüléseket okozhat, a sáfrány allergiás kiütéseket, míg a kurkuma kurkuminja, amelyet az interneten gyulladáscsökkentő hatásai miatt ünnepelnek, gyakran okoz bőrgyulladást és napokig tartó, élénksárga foltokat.

A bőrgyógyászok azt javasolják, hogy minden új bőrápolási terméket, még a „tiszta” illóolajokat is, 48 órán keresztül teszteljük a belső karon.

(Independent)