Ez a nyelvi készség lassítja az agy öregedését
Az emberek világszerte tovább élnek, mint valaha. A hosszabb élet rengeteg lehetőséggel jár, ugyanakkor komoly kihívásokkal is – például azzal, hogy nő az életkorral összefüggő testi és mentális hanyatlás kockázata. Az időskori memóriaproblémák, a koncentráció romlása és a mindennapi feladatok nehezebbé válása sokakat érint. A kutatók évek óta próbálják megfejteni, miért maradnak egyesek szellemileg frissek, míg mások gyorsabban hanyatlanak. Az egyik egyre nagyobb figyelmet kapó tényező az, ha valaki kettőnél több nyelvet beszél.
Aki több nyelvet ismer, annak az agya folyamatosan aktívan tartja ezeket a nyelveket, és minden megszólalásnál választania kell közülük, miközben a többit „elnyomja”. Ez a mindennapi mentális gyakorlat olyan, mintha az agy rendszeres edzést kapna: erősíti a figyelemért és a gondolkodási kontrollért felelős agyi hálózatokat. A kutatók szerint ez a fajta „élethosszig tartó tréning” segíthet lassítani az agy öregedését.
Bár korábbi vizsgálatok eltérő eredményeket hoztak, egy friss, nagyszabású kutatás most erősebb bizonyítékot kínál – és egy fontos felismerést is:
már egy plusz nyelv is számít, de minél több nyelvet beszél valaki, annál nagyobb lehet a védelem.
A több mint 86 000, 51-90 év közötti, 27 európai országból szármató felnőtt adatait elemző tanulmányban a kutatók gépi tanulással becsülték meg, milyen „korúnak tűnik” valaki a fizikai és mentális teljesítménye alapján – többek között memória, mozgás, napi funkciók, iskolázottság és egészségi állapot figyelembevételével.
A tényleges életkort és a biológiai-viselkedési kort összevetve meghatározták az úgynevezett életkori eltérést:
- negatív érték: a vizsgált személy fiatalabbnak tűnik a valós koránál
- pozitív érték: idősebbnek tűnik annál.
Ezután összevetették az eredményeket az adott országban jellemző többnyelvűségi szinttel.
Luxemburg, Hollandia, Finnország vagy Málta – ahol természetes, hogy az emberek több nyelvet beszélnek – lényegesen jobb eredményeket mutattak. Ezekben az országokban kisebb eséllyel jelentkeztek a gyorsabb öregedés jelei, már egy második nyelv is jelentősen csökkentette a biológiai kor előreszaladását, valamint több nyelv esetén a hatás még erősebb volt.
A különbség legerősebben a 70-es és 80-as éveikben járó résztvevőknél jelent meg: a többnyelvű időseknek mintha „beépített védelmük” lett volna a mentális hanyatlással szemben.
A kutatók számos más nemzeti tényezőt is vizsgáltak – gazdasági helyzetet, környezeti adatokat, migrációt, politikai stabilitást –, és a többnyelvűség hatása ezek kiszűrése után is megmaradt.
Bár a tanulmány nem vizsgált közvetlen agyi folyamatokat, korábbi kutatások alapján valószínűsíthető, hogy a nyelvek közti folyamatos váltás edzi az executív funkciókat (figyelem, váltás, gátlás). Kutatások kimutatták, hogy a rendszeresen két vagy több nyelvet használók nagyobb hippokampusszal (az agy memóriaközpontja) rendelkezhetnek, amely strukturálisan erősebb hippokampusz jobb ellenállást jelent az öregedéssel és betegségekkel szemben, például az Alzheimer-kór ellen.
