A vak emberek élesebben érzékelik egy szervüket
A kutatók a kísérlet során pulzoximétert kapcsoltak 36 vak és 36, korban és nemben azonos korú, teljesen látó emberhez. Miközben minden résztvevő pulzusszámát tudományosan megmérték, arra is megkérték őket, hogy számolják meg saját szívverésüket anélkül, hogy ellenőrizték volna a pulzusukat vagy bármilyen módon megérintették volna a saját testüket.
Az 1,0 a tökéletes eredményt jelenti, a vakok átlagosan 0,78-as pontosságot értek el, míg a látók átlagosan 0,63-as pontosságot regisztráltak. Ez az eredmény újabb bizonyíték arra, hogy a látássérült embereknél más érzékszervek is fejleszthetők, olvasható a ScienceAlert cikkében.
„Ez arra utal, hogy a vakságot követő agyi plaszticitás a szív jeleit érzékelő kiváló képességhez vezet, ami hatással van a vak egyének testi tudatosságának és érzelmi feldolgozásának tanulmányozására”
– írják a kutatók a közzétett tanulmányukban.
Technikailag ezt interocepciónak, vagyis a testen belüli ingerekre való érzékenységnek nevezik. Mostanáig nem volt világos, hogy a vak emberek neuroplaszticitása – az a mód, ahogyan az idegrendszer a látás hiányának kompenzálására változik – hogyan befolyásolhatja az interocepciót is.
Bár ez egy viszonylag kis létszámú tanulmány, észrevehető kapcsolatra utal. Az interocepció szintjét az érzelmi feldolgozással is összefüggésbe hozták, vagyis, hogy mennyire vagyunk képesek érzékelni az érzelmeket önmagunkban és más emberekben.
Ez a tanulmány nem ad választ arra a kérdésre, hogy miért javul az interocepció a vakoknál, de ez egy olyan kérdés, amellyel a jövőbeni kutatások foglalkozhatnak. A kutatócsoport szerint az is lehet, hogy a látás nélküliek a szívverés jeleit a szív mellett a test más területeiről is érzékeli.
„Tudjuk, hogy a szívjelek és az érzelmek szorosan összefüggnek egymással. Például a szívünk gyorsabban ver, amikor félelmet tapasztalunk. Lehetséges, hogy a vakok saját szívük jelzéseire való fokozott érzékenysége is hatással van érzelmi élményeikre”
– mondja Dominika Radziun, a svédországi Karolinska Intézet neurológusa.
Érdekes módon a két csoport nem mutatott jelentős különbségeket a tényleges szívverésük, illetve abban, hogy mennyire érzékelték, mennyire jól figyelik azt. Ez arra utal, hogy a résztvevők csoportjai közötti különbség valóban az interocepcióval kapcsolatos.
A szívjelek feldolgozásához kapcsolódó különböző testrészeket, például az agyban az anterior insulát – az insuláris kéreg egy régióját, amely részt vesz a szubjektív érzések szabályozásában – külön lehetne elemezni a kutatás továbbfejlesztése érdekében, javasolják az új tanulmány szerzői.
Mint sok, a vaksággal kapcsolatos tanulmány, az eredmények nem csak arról árulnak el többet, milyen érzés látás nélkül élni, és hogyan alkalmazkodik az agy és a test, hanem általában az agy képességeiről és sokoldalúságáról is.
„Fontos információkat kapunk az agy plaszticitásáról, és arról, hogy az egyik érzékszerv elvesztése hogyan erősíthet fel másokat, ebben az esetben azt a képességet, hogy érezzük, mi történik a saját testünkben”
– fogalmazott Radziun.
Nyitókép: Shutterstock