A ChatGPT valójában magányossá tesz?
A közelmúltban végzett tanulmányok nyugtalanító erdményeket állapítottak meg a mesterséges intelligenciával működő chatbot legelkötelezettebb felhasználóinak körében.
A ChatGPT 2022-es indulása óta sok ember életében markáns jelenléttel bír. A diákok tanulásra, mások olyan hétköznapi feladatok kiszervezésére használják, mint a bevásárlólista írása vagy az edzés megtervezése. A lakosság egy másik jelentős része pedig személyes terapeutaként használja, megosztva életének intim részleteit tanácsokért cserébe, vagy egyszerűen csak az önreflexió eszközeként.
Tekintettel a chatbot „egyre emberibb” beszédére és állandó elérhetőségére, nem meglepő, hogy e felhasználók egy kis részhalmaza – jellemzően az a 10 százalék, akik a legtöbbet használják – érzelmileg „kötődik” a ChatGPT-hez. Ez a hír az OpenAI és az MIT Media Lab új, több ezer felhasználót és több millió interakciót felölelő tanulmányaiból származik.
Mit jelent ez valójában a ChatGPT legelkötelezettebb felhasználói számára?
Az MIT tanulmánya szerint a ChatGPT magasabb napi használata
„magasabb magányossággal, függőséggel és problémás használattal, valamint alacsonyabb szocializációval korrelált”.
Az erősebb érzelmi kötődés és a chatbot iránti nagyobb bizalom a kutatók szerint szintén korrelálni látszik a „nagyobb magányossággal és érzelmi függőséggel”.
Figyelemre méltó, hogy azok a résztvevők, akik a chatbot hangmódját az ellenkező neműre állították be, szignifikánsan magasabb magányosságról és érzelmi függőségről számoltak be.
Az MIT tanulmánya négy héten keresztül zajlott, és közel 1000 felhasználó által küldött több százezer üzenetet vizsgált. Az OpenAI tanulmánya eközben több mint 4000 felhasználót kérdezett meg a ChatGPT megítéléséről, valamint több mint 4 millió beszélgetést elemzett „a magánélet védelmét szolgáló módon”.
Ebből az is kiderült, hogy a nagyon magas használat magasabb önbevallás szerinti függőségi szinthez kapcsolódik.
Nem meglepő módon az OpenAI arra a következtetésre is jutott, hogy a függőséget erősen befolyásolja a felhasználó kezdeti érzelmi állapota, valamint a használat időtartama. A hangalapú interakciók pontos hatásai is „rendkívül árnyaltak” – áll a jelentésben. Az MIT kutatói szerint ugyanis a chatbot hangalapú üzemmódjának használata eleinte előnyösnek tűnik a magányosság és a függőség csökkentésében, ha összehasonlítjuk azzal, ha csak beírunk egy chat dobozba. Ezek az előnyök azonban a magas használati szinteken eltűnnek, ahol a hatások mindenütt meglehetősen negatívnak tűnnek.
Érdemes tehát, egy kicsit visszafogni a használatot. Emellett a beszélgetés témája is számít: a személyes témák megvitatása például általában valamivel magasabb magányossági szinthez vezetett a kutatás szerint. Pozitívum, hogy hosszú távon a függőség alacsonyabb szintjével is összefüggésbe hozható volt.
Mindkét tanulmány hangsúlyozza, hogy további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük ennek a feltörekvő technológiának az érzelmi hatásait.
(Dazed)
Nyitókép: Shutterstock
