Bizonyos kávék magas koncentrációban tartalmazhatnak olyan anyagokat, amelyek megemelik a „rossz” (LDL) koleszterinszintet a vérben. Van azonban egy egyszerű módja annak, hogy csökkentsük ezt a szintet.
A diterpének olyan növények által termelt vegyületek, amelyeknek különféle hatásai vannak az emberi szervezetre. Közülük kettőt – a cafestolt és a kahweolt – összefüggésbe hoztak az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterinszint emelkedésével. E vegyületek magas szintjét találták meg a kávéban, de úgy tűnik, ez attól függ, hogyan vonják ki a kávét.
Svéd kutatók megmérték a diterpének szintjét a különböző elterjedt kávégépekkel és főzési technikákkal készített kávéban. Azt találták, hogy a nagy kanna kávé főzése a legrosszabb bűnös, de szűréssel könnyen ellensúlyozhatjuk ezeket a szinteket.
A világ minden táján a munkahelyeken általánosan elterjedt kávégépek is viszonylag magas diterpénszintű kávét készítettek.
„Megvizsgáltunk 14 kávéfőzőt, és azt láttuk, hogy ezeknek az anyagoknak a szintje sokkal magasabb az ezekből a gépekből származó kávéban, mint a hagyományos csepegtetőszűrős kávéfőzőkben. Ebből arra következtetünk, hogy a szűrési folyamat döntő fontosságú ezeknek a koleszterinszint-emelő anyagoknak a kávéban való jelenléte szempontjából.”
– mondja David Iggman, az Uppsalai Egyetem klinikai táplálkozástudományi szakértője.
A kutatócsoport kiszámolta, milyen előnyökkel jár ez egy olyan személy számára, aki naponta három csésze kávét iszik a hét öt napján. Ha a gépi kávét egy kellemes, papírszűrős kávéra cserélnénk, az eléggé csökkentené az LDL-koleszterinszintet ahhoz, hogy 5 év alatt 13 százalékkal, 40 év alatt pedig 36 százalékkal csökkentse a szív- és érrendszeri betegségek relatív kockázatát.
A kutatók 11 olyan gépből gyűjtöttek mintákat, amelyek forró vízzel összekevert és fémszűrőn áteresztett őrleményből főztek kávét, valamint további három olyan gépből, amelyek folyékony kávékoncentrátumot kevertek forró vízzel szűrés nélkül.
Összehasonlításképpen a csapat is főzött kávét különböző módszerekkel, többek között csepegtető, perkolátor, dugattyús francia presszó és lefőzött kávé segítségével. Az egyes módszerekből és gépekből származó mintákat ezután lefagyasztották a tárolás és szállítás céljából, mielőtt elemezték volna a diterpén-koncentrációt. Ezen kívül a csapat négy eszpresszómintát gyűjtött három kávézóból és egy munkahelyről.
Ez is érdekelhet: Kávé sósan? Sokak szerint az egyik legjobb kombináció!
Fotó: Shutterstock
A kutatócsoport megállapította, hogy a kézi kávéfőzési módszerek általában alacsonyabb diterpénszintet eredményeztek, mintha egy csésze kávét egy géppel készítettek volna.
Ránézésre úgy tűnt, hogy az eszpresszó a legrosszabb módja a kávékészítésnek, a medián cafesztolszint körülbelül 1060 mg/l volt. De csak négy mintát elemeztek, és ezek szintje nagyon eltérő volt, 35,6-tól egészen az elképesztő 2 446,7 mg/L-ig.
A folyékony és a főzőgépekből származó kávék esetében 174 milligramm/liter kávésztol-koncentráció volt a medián, a kahweolé pedig 135 mg/L. A dugattyús francia presszókávék mérsékelt diterpénszintű kávékat eredményeztek, a cafestol esetében 90 mg/L alatt, a kahweol esetében pedig 70 mg/L alatt, míg a perkolátorok hasonló értékeket mutattak.
A legjobb választásnak a papírszűrős csepegtetett főzet tűnt, amely mindössze 11,5 mg/l cafestol és 8,2 mg/l kahweol mediánértéket mutatott.
Kivételt képezett a főzött kávé, egy tipikusan szűretlen módszer, amely például Svédország népszerű. Az ilyen módon történő koffeinbevitel a koffein koncentrációjának masszív, átlagosan 940 mg/l alatti értékét eredményezte, míg a kahweolé közel 680 mg/l-t.
Szerencsére ezeket a szinteket könnyű csökkenteni. Amikor a kutatók a főtt kávéjukat szöveten keresztül szűrték, a koncentráció mindössze 28 mg/L-re csökkent a cafestol és 21 mg/L-re a kahweol esetében. Valamiért zoknit használtak, de bármilyen szövet- vagy papírszűrő megteszi a hatását.
A kutatócsoport azt is elismeri, hogy a tanulmánynak jelentős korlátai vannak, beleértve a kis mintanagyságot és a figyelembe nem vett változókat, például a szűrő pórusméretét, a víznyomást és a hőmérsékletet, valamint a kávébabok pörkölésének és őrlésének módját.
Az eredmények a kávé egészségre gyakorolt hatásait vizsgáló, egyre bővülő és gyakran ellentmondásos kutatásokhoz csatlakoznak, és nehéz eldönteni, hogyan illeszkedik mindez egymáshoz. Más tanulmányok például azt találták, hogy napi három vagy több csésze kávé fogyasztása 40 százalékkal csökkentheti a kardiometabolikus betegségek kialakulásának kockázatát.
Nyitókép: Unsplash
