Kék alapon sorban álló kávéscsészék

Mennyire rossz üres gyomorra kávét inni? A válasz meglephet

Valószínűleg a legtöbben hallottuk már, hogy éhgyomorra inni kávét, árt a bélrendszernek. De tényleg így van?


Az éhgyomorra történő kávéfogyasztás nem feltétlenül tesz rosszat, és a gyomrunk általában képes alkalmazkodni, hogy megvédje magát. Ettől függetlenül okozhat némi kellemetlenséget.

Dr. Sunana Sohi amerikai gasztroenterológus szerint a kávéfogyasztás számos előnnyel jár, ha a gyomor-bélrendszerről van szó.

„Az italt a benne lévő koffein miatt becsmérlik, és mert mostanában sokat cukrozzák, de gyógyászati szempontból évszázadok óta használják.”

Hozzáteszi, hogy a kávé többféleképpen is játszik a gyomorsavszintekkel. Ennek eredményeképpen egyesek olyan emésztési zavarokkal küzdhetnek, amelyek könnyen megoldhatók a koffein kerülésével, vagy egy kis étel beiktatásával.

Savasság a gyomorban

A kávé savas ital, ráadásul a koffein serkenti a gasztrin nevű hormon termelését, amely a gyomorsav termelésünkért felelős. Bár ez utóbbi vegyület segít beindítani az emésztési folyamatot, savasítja is a gyomrot. A kávéban található fenolok szintén hozzájárulnak a bél savassági szintjéhez.

A kávé pH-szintje körülbelül 5, míg a gyomorsavunk pH-ja körülbelül 2, így az utóbbi savasabb, mint a gyomoré. Ennek eredményeképpen a gyomrunknak képesnek kell lennie arra, hogy kezelni tudja a kávéfogyasztás okozta savat.

Ez azonban mind betegfüggő, magyarázza Dr. Sunana Sohi gasztroenterológus.

„Bármi, amit megeszünk, gyomorsav termelődését okozza, de a kávé [több gyomorsavat] termel. Tehát ha éhgyomorra történő kávéfogyasztás után puffadtnak érzi magát, vagy felső hasi fájdalommal és hányingerrel küzd, akkor tudja, hogy problémái vannak vele.”

Dr. Supriya Rao bostoni gasztroenterológus egyetért Sohival. Szerinte nem feltétlenül az a baj, hogy túl sok a sav, mert a gyomor képes kezelni, és valójában rengeteg nyálka van benne, ami véd.

„Sokkal inkább arról van szó, hogy a nyelőcső nem képes ellenállni a savas károsodásnak. Semmi veszélyes nem fog történni veled – nem mintha a kávé fekélyt okozna –, de lehet, hogy csak kellemetlenül érzed magad.”

Ezt az elméletet néhány tanulmány igazolta, köztük egy, a Library of Medicine-ben megjelent tanulmány is. A felmérés szerint a kávé hozzájárulhat a nyelőcső alsó záróizomzatának ellazulásához, lehetővé téve, hogy az étel a nyelőcsőbe távozzon, és gyomorégést okozzon. Vagyis, az éhgyomorra történő kávéfogyasztás növeli a gyomorsavtermelést. A folyadék magasabb szintje sokaknál nem okoz problémát, másoknál azonban kellemetlen érzést okozhat. Ha történetesen az utóbbi csoportba tartozunk, de nem tudunk megválni a koffeines italtól, próbáljunk meg némi étel fogyasztani mellé.

A kávé mellé elfogyasztott étel a folyadék egy részének elnyelésével ellensúlyozza a savassági szintet. Ha egy csésze kávét tejjel iszunk, vagy esetleg egy cappuccinóval kényeztetjük magunkat a sima feketekávé helyett, az is segíthet ellensúlyozni a pH-szintet.

A koffeinmentes kávé eleve kevesebb koffeint tartalmaz, és mivel az élénkítőszer bizonyítottan hozzájárul a gyomorsavtermelés magasabb szintjéhez, ebből következik, hogy egy csésze koffeinmentes kávé alacsonyabb mennyiséget eredményezhet a gyomor-bélrendszeri folyadékban.

Rao szerint a sötét kávébab választása a világos helyett segíthet a gyomornak, mivel az előbbi kevesebb savtartalommal büszkélkedhet, mint az utóbbi. A sötétebb kávébabok pörkölése hosszú folyamat, így sok savat veszítenek, magyarázza.

Érdekes módon a cold brew is alacsonyabb savtartalmú opció, legalábbis a Thomas Jefferson Egyetem kutatói szerint, akik eredményeiket az American Chemical Society-n keresztül tették közzé.

„A cold brew kávék mindhárom pörkölési hőmérsékleten valamivel kevésbé voltak savasak, mint forró főzésű társaik. A pörkölési hőmérséklet növekedésével az összes kávé összesített titrálható savtartalma (TA) csökkent. A pörkölési hőmérséklet növekedésével a hideg és a forró főzésű kávék közötti TA-különbség növekedése is megfigyelhető volt, ami azt jelzi, hogy a pörkölés befolyásolja az extrakciós folyamatokat”

– olvasható a tanulmányban.

(Huffpost)

Nyitókép: Shutterstock