Ebben az országban tovább csökken a várható élettartam
A Nature Human Behavior című folyóiratban megjelent új tanulmány azt találta, hogy 2021-ben a legtöbb nyugat-európai országban némileg visszaesett a várható élettartam, míg Kelet-Európában és az Egyesült Államokban további veszteségek következtek be. Ugyanakkor csak Norvégia múlja felül 2021-ben a pandémia előtti várható élettartamot, és mindenhol rosszabbul áll a helyzet, mint amilyen valószínűleg a világjárvány nélkül lett volna, számol be róla a ScienceAlert.
A kutatók azt írják, tudták, hogy a 2021-es kilátások vegyesek, a koronavírus elleni oltások bevezetésének izgalmát mérsékelte a fertőzések hatalmas száma, amelyet egy sor új és erősen fertőző variáns okozott.
Ahhoz, hogy a kutatók felmérjék e változások várható élettartamra gyakorolt hatását, az Oxfordi Egyetem Leverhulme Centre for Demographic Science és a Max Planck Demográfiai Kutatóintézet kutatócsoportja 29, többnyire európai ország (valamint Chile és az USA) adatait gyűjtötte össze.
A várható élettartam egy olyan mérőszám, amelyet a kutatók arra használnak, hogy összefoglalják egy ország adott évi halandósági mintázatát. Ezt a számítást az összes okból bekövetkezett halálozás alapján végzik, így nem függ a COVID- halálesetek nyilvántartásának pontosságától, és szélesebb képet adhat arról, hogy a világjárvány hogyan befolyásolta a halálozást. A várható élettartam nem egy ma született csecsemő élettartamának előrejelzése, inkább arról van szó, hogy hány évig élhetne valaki, aki ma született, ha egész életét az adott év (vagy kutatásunk esetében 2021) halálozási rátái mellett élné le. Tehát ez egy pillanatfelvétel a jelenlegi halandósági viszonyokról, ha azok javulás vagy romlás nélkül folytatódnának.
A demográfusok a várható élettartamot a népesség halálozásának nagyon hasznos összefoglaló mérőszámának tartják, mivel országonként és időben összehasonlítható. A nagymértékű emelkedés vagy csökkenés azt jelzi, hogy valami drámai változás történt, ahogyan a COVID esetében is. Az ilyen visszaesések nagysága lehetővé teszi a kutatók számára, hogy összehasonlítsuk a halálozási sokkokat időben és helyenként.
Várható élettartam a COVID-19 idején
A tanulmány szerzői azt találták, hogy a világjárvány halálozásra gyakorolt hatása sokkal nagyobb eltéréseket mutat az egyes országok között 2021-ben, mint 2020-ban.
A várható élettartam gyakorlatilag minden vizsgált országban csökkent 2020-ban, Dánia és Norvégia kivételével. De 2021-ben néhány ország esetében a várható élettartam javult 2020-hoz képest, míg mások esetében még rosszabb lett.
A Kelet-Európában tapasztalt további csökkenés valószínűleg azért következett be, mert a régió 2020-ban elkerülte a korai COVID-hullámok egy részét, és a 2021-es nagy hullámok idején alacsonyabb volt a vakcinák beadása. Bulgária volt a legszélsőségesebb példa, ahol 2019 óta elképesztő, 3,5 éves veszteséget szenvedett el (1,5 év 2020-ban és két év 2021-ben)
A védőoltások korai bevezetése ellenére az USA továbbra is eltért Nyugat-Európától, és a 2020-as több mint két évnyi veszteség után 2021-ben további majdnem három hónapos veszteséget szenvedett el. Az USA-ban a nyugat-európai társaihoz képest alacsonyabb volt a vakcinák és az emlékeztető oltások felvétele, ami valószínűleg a 2021-es különbség egy részét magyarázza.
A várható élettartam azonban az Egyesült Államokban már évek óta elmarad az európai országoktól, így az USA hátrányának egy része olyan alapvető egészségügyi gyengeségeket tükrözhet, amelyeket a COVID-világjárvány súlyosbított.
Míg a várható élettartam-csökkenés nagy része a megerősített COVID haláleseteknek tulajdonítható, az USA-ban a kábítószer-túladagolás miatti halálozások száma is folyamatosan nőtt. Anglia és Wales valahol a középmezőnyben helyezkedett el, 2021-ben 2,1 hónapot nyert, miután 2020-ban majdnem egy évet veszített.
Még a viszonylag jól teljesítő országok esetében is, a COVID még mindig kisiklatta a halálozás javulásának pályáját, amelyet általában évről évre láthatunk.
Születéskor várható élettartam országonként, 2019-2021 között
Összességében a halálozások 2021-ben 2020-hoz képest kissé a fiatalabbak felé tolódtak el. Ez valószínűleg a jobb oltási lefedettségnek és az idősebb korban történő több óvintézkedésnek köszönhető. Valóban, a 60 évesnél idősebbek körében jobb oltási lefedettséggel rendelkező országok jobban teljesítettek a várható élettartam tekintetében.
Az Egyesült Államokban a 80 év feletti halálozás még a járvány előtti szintre is visszatért, a várható élettartam azonban összességében rosszabb volt 2021-ben a 60 év alattiak halálozásának romlása miatt. A közelmúltbeli várható élettartam-csökkenéseket a kutatók összehasonlították olyan történelmi válságokkal is, amelyek jelentős halálozással jártak.
A világjárvány idején tapasztalt mértékű veszteségekre a második világháború óta nem volt példa Nyugat-Európában, illetve a Szovjetunió felbomlása óta Kelet-Európában. Eközben a korábbi influenzajárványok során a várható élettartam szintje meglehetősen gyorsan emelkedett. A COVID eddigi hatása nagyobb és tartósabb volt, megcáfolva azt a gyakori állítást, hogy ez „pont olyan, mint az influenza”.
Korlátozások és előretekintés
Mivel a várható élettartamra vonatkozó becslésekhez a halálozásokra vonatkozó, életkor és nem szerinti finomra szabott adatokra van szükség, ebben a tanulmányban nem tudtuk pontosan kiszámítani a várható élettartamot a világ összes országára vonatkozóan.
Tudjuk, hogy olyan országok, mint Brazília és Mexikó 2020-ban nagymértékű veszteséget szenvedtek el a várható élettartamban, és valószínű, hogy 2021-ben további veszteségeket szenvedtek el. Az olyan országokban, mint India, a COVID halálozását az adatok korlátozottsága miatt talán soha nem lehet pontosan összeszámolni, de tudható, hogy a halálozások száma jelentős volt.
A jövőre nézve a várható élettartam 2022-ben és azt követően történő helyreállásának kilátásai még mindig homályosak. Az (emlékeztető) oltások elterjedtségében, a korábbi fertőzésekben és a folyamatos közegészségügyi intézkedésekben (vagy azok hiányában) mutatkozó országonkénti különbségek miatt további eltérésekre számítunk.
A késedelmes egészségügyi ellátás és az egészségügyi rendszer folyamatos megterhelése teljes mértékben még nem látható. Valószínűleg új, a meglévő immunitást megkerülő változatok fognak kialakulni, és a COVID-fertőzéseknek a túlélők egészségére gyakorolt hosszabb távú hatása nagy ismeretlen.
Bár a kutatók remélik, hogy a halálozás visszatér a járvány előtti szintre (és akár újra javulni kezd), a 2022-ben Angliában és máshol is fennálló többlethalálozás azt jelzi, hogy még nem sikerült teljesen kilábalni a világjárvány halálozási hatásaiból, és a gyógyuláshoz vezető út továbbra is bizonytalan.
Nyitókép: Shutterstock
