Egy egyszerű vérvizsgálat megjósolhatja a betegségek kockázatát
Megkülönböztetjük a tényleges életkorunkat – az évek száma, amióta élünk –, és a biológiai életkorunkat, ami leegyszerűsítve a sejtek és szervek elhasználódását jelenti. A biológiai életkor ismerete segíthet a betegségek kockázatának kiszámításában, a kezelések testre szabásában, valamint a különböző sebességű lebomlási folyamatok jobb megértésében a szervezetünkben.
Aditi Gurkar, a Pittsburghi Egyetem geriátere két, 65 éves férfi példáját hozza.
„Az egyik biciklivel jár dolgozni, hétvégén pedig síelni megy, a másik pedig egy lépcsőt sem tud megmászni. Ugyanaz a kronológiai életkoruk, de nagyon különböző biológiai életkoruk van. Miért öregszik ez a két ember különbözőképpen?”
Ennek megértéséhez a kutatók 196 idős felnőttet vizsgáltak, két csoportra felosztva őket: az egyikbe 75 éves vagy idősebb önkéntes személyek tartoztak, akiket egészséges idősödők, a másikba pedig 65-75 évesek, akiket gyors idősödőnek minősítettek.
Az egészséges idősödők 15 percig tudtak lépcsőt mászni vagy sétálni pihenés nélkül, míg a gyors idősödők minden tevékenység során szünetet kellett tartaniuk. A megkülönböztetés lehetőséget adott a kutatócsoportnak arra, hogy a csoportok közötti különbségeket molekuláris szinten is megvizsgálja. A vizsgálat középpontjában a különböző anyagcseretermékek, azaz a szervezetben zajló biológiai folyamatok által hátrahagyott kis molekulák keresése állt, melyek bizonyítékként szolgálhatnak arra, mely folyamatok zajlanak, és mennyire jól működnek.
A kutatók összesen 25 olyan anyagcsereterméket azonosítottak, amelyek jelentős különbségeket mutattak az egészséges és a gyorsan öregedők között. A molekulacsoport az Egészséges Öregedés Metabolikus (HAM) Indexnek nevet kapta.
A kutatócsapat három, a biológiai öregedés irányításában különösen fontosnak tűnő metabolitot is azonosított.
„Azért választottuk a metabolitok vizsgálatát, mert azok dinamikusak. Valós időben változnak, hogy tükrözzék az aktuális egészségi állapotunkat és azt, hogyan érezzük magunkat, és képesek vagyunk befolyásolni őket az életmódunkkal, az étrendünkkel és a környezetünkkel”
– fogalmazott Gurkar.
Egy külön csoporton végzett tesztek során a HAM-index 68 százalékos pontosságúnak bizonyult a biológiai életkor kiszámításában. További kutatásokkal talán lehetséges lenne egy vérvizsgálat kifejlesztése a biológiai életkor gyors és egyszerű meghatározására.
A tesztet később korábbi életkorú embereken is el lehetne végezni, amikor a molekuláris folyamatok változásai könnyebben módosíthatók, például egy harmincas éveiben járó személyen, akinek a biológiai életkora sokkal magasabb, mint amennyinek lennie kellene.
Gurkar szerint az illető az eredmény megállapítása után elgondolkodhatna azon, hogy korán változtasson életmódja egyes aspektusain, akár az alvás, az étrend vagy a testmozgás javításával, remélhetőleg így visszafordítva a biológiai életkorát.
Nyitókép: Shutterstock
