Betiltották egy bizonyos típusú géllak használatát Európában
A TPO évtizedek óta jelen van a szépségiparban, de régóta figyelmeztettek arra, hogy problémás lehet. Francesca Rapolla, a brit Cosmetic, Toiletry & Perfumery Association szakértője így fogalmazott ezzel kapcsolatban:
Az iparág bizonyos esetekben megvédheti a CMR-besorolású összetevők használatát, ha igazolni tudja, hogy nincs alternatíva – a TPO esetében viszont nem volt védhető a további alkalmazása.
Fontos kiemelni, hogy a tiltás nem azért született, mert bármi baj történt volna a TPO-t tartalmazó lakkokkal. Doug Schoon, a körömipar egyik legismertebb tudományos szakértője így magyarázta a jelenséget:
A TPO betiltása nem azért történt, mert gond lett volna a használatával, hanem az EU elővigyázatossági elvét követi.
Ráadásul a bizonyítékok sem túl erősek, írja az IFLScience: az Európai Vegyianyag-ügynökség 2021-es értékelése három patkánykísérletre támaszkodott, amelyekben hatalmas dózisokat adagoltak szájon át – ami nyilván egészen más, mint a géllakk hétköznapi használata. A gyártók azt is hangsúlyozzák, hogy a TPO a megkötés után eltűnik a lakkból. A belga ProNails körömápoló vállalat szerint:
Az anyag a megkötés után vagy beépül a megkötött lakkba, vagy átalakul ártalmatlan vegyületekké. Olyan, mintha egy páncélszekrénybe lenne zárva – nem tud elpárologni és nem érintkezik a bőrrel. Ha marad is belőle minimális mennyiség, az főleg a kötés után visszamaradó, ragacsos rétegben fordulhat elő, ráadásul 0,1 százalék alatti arányban.
Fontos kiemelni, hogy a tiltás nem jelenti a géllakkok végét: a szakértők szerint a teljesítmény alig változik. Schoon szerint:
A TPO eltávolítása nem feltétlenül befolyásolja a termékek működését – a gyártók új, biztonságosabb fotoiniciátorokra állhatnak át, és TPO-mentes címkékkel segíthetik a vásárlókat.
