Nem csak mítosz, hogy soha ne feküdjünk le nedves hajjal, mert gombás és bakteriális fertőzésekhez vezethet, amik pedig viszkető fejbőrhöz és korpásodáshoz. Amikor a párnahuzatot benépesítő elhalt hámsejtek, smink és természetes olajok keverednek a nedves hajjal, az eredmény nem túl kellemes.

A haj nedves állapotában a legérzékenyebb, ezért ha így fekszünk le este aludni, és a párnának dőlve forgolódunk, nagyobb a törés kockázata, ráadásul a bőrfertőzések kialakulásának kockázatát is magában hordozza, elsősorban a fejbőrön.

Bizonyos baktériumok és gombák meleg, nedves környezetben fejlődnek, így könnyen elszaporodnak a fejbőrön, ha az órákig nedves marad. Leggyakrabban a Malassezia nevű élesztőgomba-típus halmozódhat fel a fejbőrön, hámlást okozva, melyet összetéveszthetünk a korpával. A hámló fejbőr okának kiderítésére a legjobb mód, ha felkeresünk egy bőrgyógyászt, mivel a klinikai megjelenésük közötti különbségek aprók lehetnek.

A nedves hajon alvás közben apró pattanások vagy pusztulák (kis, gyulladt, gennyes, hólyagszerű sebek) alakulhatnak ki, amelyek viszkethetnek vagy fájdalmasak lehetnek – ez a bakteriális vagy gombás folliculitis nevű fertőzés. Viszonylag gyakori bőrbetegségről van szó, amely akkor jelentkezik, amikor a szőrtüszők begyulladnak. Ilyenkor érdemes felkeresni egy bőrgyógyászt, főleg, ha tartós tüneteket tapasztalunk, ráadásul attól függően, hogy baktérium vagy gomba okozza, más a kezelése.

Míg az enyhe esetek vény nélkül kapható antimikrobiális készítményekkel kezelhetők, a súlyosabb esetekben helyi és/vagy szájon át szedhető gyógyszeres kezelésre lehet szükség.

A nedves hajjal való alvás hátrányai azonban itt még nem érnek véget, azok nem csak a fejbőrön és a hajon jelentkezhetnek. Az arcon is kialakulhat fertőzés gombás pattanások formájában, ami kis piros dudorok formájában jelentkezik, és néha a felsőtestet is érintheti.

Ezek a kis piros dudorok a pattanásokhoz hasonló kinézetűek, de technikailag a folliculitis egy formái, amelyet ugyanaz a Malassezia okoz, amely viszkető és hámló fejbőrt is okozhat.

Párnahuzat mosása

A párnák hajlamosak a baktériumok elszaporodására, már csak azért is, mert minden éjszaka hét-nyolc órán át vannak közvetlen kapcsolatban a fejünkkel. Érdemes hetente legalább egyszer lecserélni a párnahuzatot, valamint rendszeresen megmosni a hajunkat és a fejbőrünket, lehetőleg úgy, hogy lefekvés előtt legyen ideje megszáradni.

A selyem- és szatén párnahuzatok kevesebb súrlódást okoznak, ezért kevésbé károsítják a hajat, mint a pamut anyagúak, de nem feltétlenül befolyásolják a kialakuló baktériumok mennyiségét.

A bőrünkön, ruháinkon és ágyneműnkön élő baktériumok normálisak, és általában harmóniában élnek velünk együtt. Ha azonban nedves a hajunk, hajlamosabbak vagyunk arra, hogy a párnahuzaton lévő, már meglévő baktériumokat felvegyük, ezzel problémát okozva a fejbőrnek. A hajból származó nedvesség viszont több baktériumot is okozhat a párnahuzaton, és néha magán a párnán is.

Ma már léteznek vízálló párnavédők, ezt is kipróbálhatjuk, de ha ez nem kellemes érzetű, akkor egy hagyományos pamuthuzatot is feltehetünk a párnahuzat és a párna közé, extra védőrétegként. A párnák megtarthatják a nedvességet, és a penész és a nemkívánatos mikroorganizmusok táptalajává válhatnak, így az extra réteg segít megvédeni a párnatölteléket.

A vizes hajjal való alvás következtében kialakult fertőzés másnak is átadható.Ha az irritációt baktériumok okozzák, az fertőző lehet, és átterjedhet a test más részeire is. Ennek azonban közvetlen érintkezés útján kellene történnie. Ha ez megtörténne, akkor figyeljünk a vörös, viszkető és szivárgó sebek megjelenésére – ez fertőzésre utalhat.

Az impetigo egy bakteriális bőrfertőzés, amely a test bármely részén előfordulhat, beleértve az arcot és a fejbőrt is. Személyről személyre terjedhet a fertőzött sebek érintkezésével vagy személyes tárgyak, például törölköző vagy ágynemű megosztásával. Bár fertőző lehet, mielőtt elérné a váladékozó és viszkető stádiumot, ez nem valószínű.

(Glamour)

Nyitókép: Shutterstock