Miért lett vörös a Vörös-tenger?
Hogyan kapta tehát a Vörös-tenger a híres nevet?
„Nem hiszem, hogy bárki is biztosan tudja, hogyan kapta a nevét"
– mondta Karine Kleinhaus, a New York-i Stony Brook Egyetem tenger- és légköri tudományok docense a Live Science-nek.
Hozzáteszi, hogy lehetséges, hogy a válasznak köze lehet az algákhoz – ebben az esetben a Trichodesmium erythraeum nevűhöz. A „tengeri fűrészpornak" is nevezett, a kék-zöld algák csoportjába tartozó cianobaktérium (fotoszintézis révén életben maradó vízi baktériumok) egyik fajtája, amely a NASA szerint az óceánban a nitrogén átalakulásának 60-80%-áért felelős.
A T. erythraeum a szaporodásnak köszönhetően a világ trópusi és szubtrópusi óceánjainak nagy részében megtalálható. A Vörös-tengerben bőségesen nő, és időszakos virágzásoknak van kitéve, amelyek akkor következnek be, amikor a populáció gyors növekedése tapasztalható. Amikor az algák elhalnak, a víz vörösesbarna színt vesz fel, mivel a haldokló algák szétterülnek a tenger felszínén.
Ugyanakkor az is lehetséges, hogy a Vörös-tenger nevét a vörös hegyekről kapta, amelyek a partvonal egy részét szegélyezik, például a jordániai partok mentén – jegyzi meg Kleinhaus.
Fotó: Shutterstock
A Vörös-tengert azonban nem csak a neve határozza meg.
„A Vörös-tenger a biológiai sokféleség egyik forró pontja, számos olyan endemikus állattal, amelyek csak a Vörös-tengerben vagy az Ádeni-öbölben fordulnak elő"
– mutat rá Kleinhaus.
A hosszú és keskeny Vörös-tenger [arabul Al-Bahr Al-Ahmar] Északkelet-Afrika és az Arab-félsziget között helyezkedik el. Körülbelül 1930 kilométer hosszan húzódik az északi Szuezi-öböltől a déli Ádeni-öbölig, és végül csatlakozik az Indiai-óceánhoz. A Britannica szerint a Vörös-tenger maximális szélessége 305 km, maximális mélysége pedig 3040 méter. Területe körülbelül 450 000 négyzetkilométer.
Fotó: Shutterstock
A Vörös-tengeren található a világ egyik leghosszabb összefüggő korallzátonya. Ez négyezer km hosszan húzódik, és a tengeri élővilág gazdag változatosságának ad otthont. Kleinhaus szerint a zátony egyedülálló tulajdonságai miatt a világ egyik egyetlen tengeri menedékhelye az éghajlatváltozással szemben.
Az utolsó jégkorszak végén csak olyan korallok jutottak oda, amelyek elviselték a tenger nagyon magas hőmérsékletét és sótartalmát, ami akkoriban a Vörös-tengerben uralkodott. Ezért jelenleg jóval a maximális hőmérsékletük alatt élnek, és az előrejelzések szerint az egyik utolsó korallzátonyok közé tartoznak, amelyek túlélik ezt az évszázadot.
A Vörös-tenger a világ egyik legfiatalabb víztömege, és két tektonikus lemez, az Arab- és az Afrikai-lemez kettéválásával jött létre. Ezek még mindig távolodnak egymástól, így egy növekvő tengerről van szó, jegyzi meg Kleinhaus.
Nyitókép: Shutterstock