Különleges íze és jellegzetes, karamellszínű külseje miatt a brunost, vagyis barna sajt mára Norvégia egyik nemzeti szimbóluma lett. Szinte minden norvég hűtőben megtalálható, ennek ellenére csak kevesen tudják róla, hogy valójában nem is igazi sajt, hanem a sajtkészítés egyik édes mellékterméke.

A brunost a tejsavóból készül – abból a folyadékból, ami a túró vagy sajt készítése után visszamarad. Ezt a tejsavót órákon át forralják, míg a benne lévő tejcukor karamellizálódik, ennek köszönhetően alakul ki a sajt különleges, édeskés, karamelles íze és barna színe. Az így kapott sűrű, illatos masszát lehűtik, formába öntik, majd szeletelik. Eredetileg kecske-, tehéntejből vagy a kettő keverékéből készül – az utóbbi intenzívebb, karakteresebb ízű. A brunost legismertebb fajtája a Gudbrandsdalsost, amely kecske- és tehéntej kombinációjából születik, míg a Fløtemysost kizárólag tehéntejből készül – ez utóbbi lágyabb, krémesebb és édesebb, így sokan ezzel kezdik az ismerkedést a barna sajttal.

Bár tejből készül és kalciumot, fehérjét, valamint B-vitaminokat tartalmaz, a brunost gyakori fogyasztása nem ajánlott magas cukor- és zsírtartalma miatt. Íze különleges: a karamell édessége, a sós-savanykás jegyek és a sűrű, enyhén gumis textúra egyszerre emlékeztet a sós dulce de leche-re, azaz a latin-amerikai karamellkrémre.

Norvégiában az ínyencség a nap bármely szakában asztalra kerülhet. Hagyományosan vékony szeletekre vágva, pirítósra kenve fogyasztják, de hétvégente gofrival és lekvárral is tálalják. Ez a kombináció különösen kedvelt a síelők és túrázók körében – egy termosz forró kávé, egy szelet gofri és egy adag barna sajt a klasszikus norvég hegyi uzsonna receptje.

(Vince)