Anya és kamaszlánya együtt nézik az okostelefont

Ezt kell tudniuk a szülőknek a tinédzserek közösségi médiahasználatáról

A közösségi média formálhatja a gyerekek elképzeléseit és befolyásolhatja a gondolkodásukat, miközben az agyuk még fejlődik. A tizenévesek közösségi médiával töltött idejének szabályozásához a szülőknek olyan környezetet kell teremteniük, amely az offline életet helyezi előtérbe.

Az Amerikai Pszichológiai Társaság és Vivek Murthy, az Egyesült Államok tiszti főorvosa szerint egyre világosabbá válik, hogy egyes tizenévesek olyan tapasztalatokat szereznek a közösségi médiában, amelyek valóban károsíthatják szociális és érzelmi egészségüket egy olyan korban, amely kritikus az önbizalmuk, értékeik és társadalmi kapcsolataik szempontjából.

Sok szülő tanácstalan gyereke a közösségi médiában való jelenlétével kapcsolatban, és hogy nem tudja ezt megfelelő módon kontrollálni, de bizonyos egyértelmű intézkedést otthon is megtehetünk gyermekeink védelme és támogatása érdekében, sőt, a közösségi médiavállalatok is a megoldás részei lehetnének.

Mit tehetnek a szülők otthon?

Legyenek tisztában azzal, hogy a közösségi média a gyerekeket olyan anyagoknak teszi ki, amelyekre még a fejlődési szintjük előtt felkészültek.

A fiatalabb, 10 és 14 év közötti serdülők esetében a közösségi média formálhatja az elképzeléseiket és befolyásolhatja a gondolkodásukat, miközben az agyuk még fejlődik. A tinédzserek agya már felkészült arra, hogy a társadalmi információkra figyeljen, ezért is olyan fontosak a kortárs kapcsolatok kamaszkorban. A like gombok a közösségi médiában arra késztethetik a kamaszok agyát, hogy még erőteljesebben figyeljen a társadalmi információkra.

Egy nemrég készült tanulmány kimutatta, hogy a sok lájkot kapott posztok nagymértékű stimulációt váltanak ki, míg a kevesebb lájkot kapott posztok kevésbé. A tinédzserek agyát megerősítik abban, hogy a több lájkot kapott képekre figyeljen és terjessze azokat, így állandósul az az elképzelés, hogy a lájkok többet számítanak, mint a saját vélemény kialakítása. Amellett, hogy a kamaszokat a több lájkot kapó tartalmak befolyásolják, elkeseredhetnek, ha a saját posztjaik nem teljesítenek jól.

Közösségi média, álhírek, rasszizmus

Az algoritmusok megkönnyítik a félretájékoztatást és a rasszista elképzeléseket és sztereotípiákat. A kutatások azt mutatják, hogy a tizenévesek fogékonyabbak a félretájékoztatás terjedésére, mint a felnőttek, nehezebben tudják elkülöníteni a valódit a hamistól.

Egy tanulmány kimutatta, hogy a tizenévesek 52 százaléka az álhíreket ugyanolyan megbízhatónak vagy megbízhatóbbnak ítélte, mint a valós híreket. Hasonlóképpen, amikor a gyerekek az interneten vagy a közösségi médiában nemi vagy etnikai csoportokkal kapcsolatos kifejezésekre keresnek, olyan sztereotip anyagokat kapnak, amelyek rendkívül elfogultak a nem fehér, ciszgender vagy férfi csoportokkal szemben. Az elnyomás algoritmusai című könyvében Safiya Umoja Noble az adatdiszkrimináció mintájáról ír, amely elfogult a színes bőrűekkel, különösen a színes bőrű nőkkel szemben.

A kamaszok nehezen tudják szabályozni a közösségi médiával töltött idejüket, a szülők feladata, hogy olyan környezetet teremtsenek, amely az offline életet helyezi előtérbe. Szülőként fontoljuk meg a képernyőmentes időtöltést, a fizikai aktivitás ösztönzését, a szabadba járást és az egészséges alvás támogatását (a hálószobában lévő eszközök nélkül).

Egy tanulmány egyértelmű kapcsolatot talált a lefekvés előtti közösségi médiahasználatot korlátozó szülői szabályok és a serdülők egészséges alvása között. Minél hamarabb támogatják a közösségi média korlátozásait és az egészséges viselkedést, annál erősebbek lesznek ezek a szokások. A tizenéveseknek erős alapokra van szükségük arra az időre, amikor saját eszközzel és az ezzel járó felelősséggel rendelkeznek.

Szülői minta

Az alkoholfogyasztáshoz és sok más viselkedésformához hasonlóan a gyerekek is a szüleiktől kapják a korai elképzeléseiket arról, hogy mi a megfelelő. Ha állandóan a telefonunkat nyomkodjuk, és a közösségi médiát nézzük, azzal azt mutatjuk a gyerekeinknek, hogy mi is értékesnek tartjuk azt. Ha elvonjuk a figyelmünket a családunktól, és a neten görgetünk, azt mutatjuk nekik, hogy nekik is szabad ezt tenniük.

Egy nemrég készült tanulmány kimutatta, hogy azok a szülők, akik maguk is aktívabban részt vesznek a közösségi médiában (például tartalomkészítők), valójában nagyobb valószínűséggel alkalmaznak egyértelmű szabályokat, beszélgetéseket és határokat, amikor a gyermekeik közösségi médiahasználatáról van szó. Ahelyett, hogy kerülnénk a közösségi médiát, inkább az egyértelmű beszélgetésekre és az egészséges példamutatásra összpontosítsunk.

Kezdjük el minél korábban az útmutatást, hogy mielőtt már saját eszközzel rendelkeznének a gyerekek, sokkal könnyebben tudnak egészséges döntéseket hozni.

(Psychology Today)

Nyitókép: Shutterstock