Egy hét közösségi média nélkül sokat javíthat a mentális egészségünkön

Szakértők szerint elég könnyű beleesni a doomscrolling mintájába, vagyis a közösségi oldalak megszállottan rossz híreket kereső pásztázásába, különösen akkor, amikor a közösségi média algoritmusai hajlamosak még többet adni abból, amit amúgy is nézünk.

A University of Bath kutatói szerint azonban jó módszer lehet arra, hogy kitörjünk a rossz hangulatból, és megóvjuk a mentális egészségünket, ha szünetet tartunk és egy kis időre visszavonulunk a közösségi médiából, olvasható a Healthline cikkében.

Szerintük már egy hét kimaradás az olyan oldalakról, mint a Facebook, a Twitter és az Instagram, csökkentheti a tüneteket, és általában javíthatja a közérzetünket.

Emellett több órányi időt is felszabadíthat, amit más tevékenységekre fordíthatunk. Sőt, az új tanulmány egyes résztvevői arról számoltak be, hogy hetente akár kilenc órát is nyertek, írja a Healthline.

A közösségi média szünetek mentális egészségre gyakorolt hatásának vizsgálatához Dr. Jeff Lambert és csapata véletlenszerűen két csoport egyikébe sorolt 154, 18 és 72 év közötti, napi szinten közösségi médiát használó személyt. Az első csoportot arra kérték, hogy egy hétig tartózkodjon a közösségi média használatától, a második csoport a szokásos módon alkalmazhatta azt.

A résztvevők a depresszió, a szorongás és a jóllét tekintetében kiindulási pontszámokat kaptak. A közösségi médiabeli szünet előtt az emberek arról számoltak be, hogy átlagosan hetente körülbelül nyolc órát töltöttek a közösségi médiában.

A vizsgálat során a kutatók statisztikákat gyűjtöttek a vizsgálatban résztvevők képernyőidejéről, hogy megerősítsék, valóban szünetet tartottak. Azt találták, hogy a szünetet tartók átlagosan 21 perc képernyőidőt töltöttek a hét folyamán, míg a másik csoport körülbelül hét órát.

Egy hét elteltével a szünetet tartó személyeknél jelentős javulást tapasztaltak a szorongás és a depresszió tüneteiben, valamint jobb közérzetről számoltak be azokhoz képest, akik nem tartottak szünetet.

Lambert csapata azt írja, hogy a jövőben szeretnék megvizsgálni, hogy a közösségi média használatában tartott szünetek tartós előnyökkel járhatnak-e, esetleg az emberek mentális egészségének kezelésének részévé válhatnak.

Világjárvány és közösségi média

Dr. Tonya Cross Hansel, a Tulane Egyetem School of Social Work DSW programigazgatója kifejtette, hogy ezek az eredmények különösen fontosak a világjárvány fényében.

"A mentális egészség és az általános jóllét az elmúlt néhány évben nagy áldozatokat szedett. A már meglévő betegségekkel rendelkezők, a gyászt és veszteséget átélők, valamint az egészségügyi dolgozók különösen veszélyeztetettek"

- mondja.

A közösségi média sok ember számára pozitív szerepet játszott a világjárványban, mert módot adott arra, hogy kapcsolatban maradjanak és gyakorolják az öngondoskodást. Másrészt viszont súlyosbította a már meglévő negatívumok némelyikét.

"Például a hamis digitális identitás jól ismert, és az állandó összehasonlítás ezekkel a hamis életekkel elősegítheti a szomorúságot, hogy az ember nem felel meg a követelményeknek"

- fogalmaz Hansel.

Arra is rámutatott, hogy a közösségi médiában való zaklatás és a túlzott képernyőidő szintén rosszabb mentális egészséghez vezethet".

Tippek a sikeres közösségi média szünethez

Hansel szerint, ha úgy érezzük, hogy a közösségi média nem tesz jót nekünk, a használata után romlik a hangulatunk, az annak a jele lehet, hogy szünetre van szükségünk.

"Hasonlóképpen, ha nem hagy benned békét, reményt vagy örömöt - itt az ideje, hogy ötletelj, van-e más módja annak, hogy jobban fektesd be az idődet"

- teszi hozzá.

Megjegyzi, hogy az alvásproblémák is jelezhetik, hogy szünetre van szükség, különösen, ha lefekvéshez közel szörfölünk a közösségi médiában.

Dr. E. Alison Holman, az Irvine-i Kaliforniai Egyetem Sue és Bill Gross Ápolási Iskolájának professzora azt javasolja, hogy figyeljünk a testi érzéseinkre.

"Ha feszültséget, fájdalmat érzünk, vagy nehezen veszünk mély levegőt, kapcsoljuk ki."

Javasolja továbbá, hogy végezzünk olyan alternatív tevékenységet, amely jó érzéssel tölt el, például hallgassuk kedvenc dalunkat, vagy játsszunk a háziállatainkkal, ha vannak.

Amikor hosszú távú tervet kell kidolgozni a közösségi média által keltett negatív érzések kezelésére, Hansel szerint az első lépés az, hogy kitaláljuk, mennyi időre használjuk a közösségi médiát.

Ha ezt meghatároztuk, állítsunk be egy időzítőt vagy valamilyen más útmutatót, amely segít a határok kijelölésében.

Ezután azt javasolja, hogy nézzük meg, mit tesz nekünk a közösségi média. Ha például így szerezzük be a híreket, keressünk másik forrást. Ha így tartjuk a kapcsolatot az emberekkel, inkább hívjuk fel őket. Ha az öngondoskodásról van szó, keressünk más alternatívákat, például testmozgást vagy egy új hobbit.

Végül fontoljuk meg a közösségi média böjtöt. Néha a teljes megvonás az egyetlen módja annak, hogy rájöjjünk, hogyan okoz örömet, és hogyan hat a mentális egészségünkre.

Nyitókép: Shutterstock