Pasim is van, lakásom is, mégsem akarok felnőni – KRITIKA
Grosan Cristina A legjobb dolgokon bőgni kell című filmje a harminc eleji, érzékeny kort és vele járó életérzést ragadja meg, és beszél róla minden ítélkezéstől mentesen.
Harmic évesnek lenni valami olyan köztes állapot, ami már egyértelműen elválaszt a gyerekkortól, de még a felnőttől is. A kettő közti megrekedés, amikor bizonyos dolgokat már nem okés dolog csinálni, másokat pedig már nagyon is kellene. Legalábbis a társadalmi normák szerint biztosan.
Grosan CristinaA legjobb dolgokon bőgni kell című filmje ezt a (mai generációnak) érzékeny kort és vele járó életérzést ragadja meg, és beszél róla minden ítélkezéstől mentesen. A szabadbölcsészetet végzett Maja (Rainer-Micsinyei Nóra) barátjával (Bányai Kelemen Barna) végre kiköltözik az egyetem óta másokkal bérelt lakásból, hogy ketten, immáron saját otthonban folytassák közös életüket. Egy este azonban nem várt fordulatot vesz a lány élete, amikor rég nem látott távoli rokona lakásába érkezve döbbenten konstatálja, hogy a nő meghalt. Maja kénytelen ott maradni a halottal, mert a családból senki sem ér rá segíteni, ottléte alatt pedig számos abszurd szituációba csöppen, miközben kénytelen szembenézni saját, mélyen eltemetett problémáival.
Ugyan, milyen problémája lehet egy fiatal nőnek, akinek munkát kínálnak éppen, ráadásul pasija is van, aki még gyereket is szeretne tőle?
– merülhet fel a kérdés sokakban.
Merthogy – ha nem is mindenki – de a társadalom nagyobb része valószínűleg ebben, a munka – férj – gyerek szentháromságban gondolkodik. Sőt, nemcsak gondolkodik, hanem hisz is benne, és elvárja, hogy más is így tegyen. Manapság viszonylag sokat hallani arról, kinek hogyan kellene élni az életét, pláne a nőknek, a Legjobb dolgokon bőgni kell részben ezt az elvárás-és normarendszert kérdőjelezi meg, egy sokszor suta, a helyzetek nagy részében kamaszosan viselkedő, de az anyakönyvi kivonata szerint már javában a felnőttkort taposó nő személyében.
Laokoon Filmgroup
Maja viszont nem ebben a hármasságban gondolkodik (egyelőre), viselkedéséből úgy tűnik, előbb még magát kéne felnevelnie. Karaktere, na, meg a film egésze is Reisz GáborVAN valami furcsa és megmagyarázhatatlanjára és annak főszereplőjére, a szintén szabadbölcsész Áronra emlékezteti a nézőt, aki hasonlóan megragadt a kamaszos állapotban. Maja nem akar beállni a sorba, és azt csinálni, mint az átlag felnőttek, és, valljuk be, ez érthető, hiszen a közös lakásra felvett hitelprocedúránál és hasonlóknál vannak jóval érdekesebb és kreatívabb dolgok is.
A legjobb dolgokon bőgni kell azonban valahogy mégsem tudja olyan jól bemutatni ezt az életérzést, majd az azt követő ráébredést, ahogyan az a VAN-ban sikerült. Értjük, hogy Maja szívesebben foglalkozik a galambok kergetésével, mint a családalapítás gondolatával, de a legtöbb jelenet ezen a szinten marad, nem kapunk mélyebb magyarázatot arra, miért ilyen a lány, ahogy az anya-lánya kapcsolat sincs igazán kidolgozva. A filmvásznon tíz éve nem szereplő Hernádi Judit egy-egy apró gesztussal vagy mimikával felépíti az anya karakterét, sajnálatos, hogy alig néhány jelenetben tűnik csak fel.
Maja ellenpólusaként jelenik meg rég nem látott, általános iskolai barátnője, Sára, akinek pasija is van, meg gyereke is, az élete mégsem fenékig tejfel. Huzella Júlia Sárija jó néhány önfeledten röhögős percet okoz a nézőnek, miközben a két lány újbóli egymásra találása a halott rokon miatt bürokratikus dolgok elintézése, na, meg „Záros" Marci, a helyes és figyelmes lakatos fiú felbukkanása pillanatok alatt elindítják Maját a felnőtté válás további, rögös útján.
Grosan Cristina és Rainer-Micsinyei Nóra a film kapcsán egy interjúban azt nyilatkozták, hogy a kapunyitási pánikról, a kitolódott gyerekkorról és bizonytalan felnőttkorról akartak beszélni filmjükben anélkül, hogy megoldást kínálnának rá. Rainer-Micsinyei Nóra jó választás volt a kicsit flegma, kicsit nyávogós, de közben sokat vívódó Maja szerepére, ahogy a barátnőjénél jóval érettebb, az infantilizmust messziről sem ismerő, végtelenül racionális Bencét alakító Bányai Kelemen Barna is. Külön értékelendő, hogy végre női szemszögön keresztül látjuk a felnőttkorba inkább beeső, mint belépő fiatal generáció csetlését-botlását, azt viszont sajnáljuk, hogy egyes szereplők, a már említett Hernádi Judit vagy a halottszállító Thuróczy Szabolcs nem kaptak több jelenetet, elnéztük volna őket még.
A legjobb dolgokon bőgni kell fontos témáról beszél, és, bár sokan tagadják a kapunyitási pánik létezését, jóval több embert érint, mint gondolnánk. Azt pedig – ahogy a filmben is láthatjuk – fogadjuk már el végre, hogy mindig lehet máshogy dönteni és nem a mások által kitaposott utat járni, még akkor is, ha mások nem értik vagy hosszabb idő bejárni.
Laokoon Filmgroup