Daisy Edgar-Jones neve az elmúlt években szinte összeforrt az irodalmi adaptációkkal. A Sally Rooney regényéből készült Normális emberek hozta meg számára a nemzetközi áttörést, később pedig az Ahol a folyami rákok énekelnek című filmben is főszerepet kapott.

Legújabb munkája Jane Austen Értelem és érzelem című regényének filmadaptációja, amelyben Elinor Dashwoodot alakítja. A színésznő már tinédzserként olvasta Austen művét, és különösen közel érezte magához a visszafogott, másokért gyakran önmagát háttérbe szorító főhőst.

Edgar-Jones hamarosan Gabrielle Zevin Holnap, és holnap, és holnap című bestsellerének filmváltozatában is szerepel majd, amely két gyerekkori barát bonyolult kapcsolatát követi nyomon a videojáték-fejlesztés világában.

A színésznő egy interjúban most négy kedvenc olvasmányáról mesélt. Bár a könyvek műfaja és története meglehetősen különböző, egy közös vonásuk mégis van: mindegyik az emberi kapcsolatok, az összetartozás és az önmagunkra találás kérdéseit járja körül.

A színésznő egyik legmeghatározóbb gyerekkori olvasmánya Rick Riordan világsikerű fantasyregény-sorozata volt. A történet főszereplője a 12 éves Percy Jackson, aki egy nap megtudja, hogy valójában Poszeidón, a tengerek görög istenének fia. A fiú hamarosan egy olyan világban találja magát, ahol az ókori mítoszok szereplői nagyon is valóságosak. Edgar-Jones szerint a sorozatnak köszönheti, hogy megszerette a klasszikus irodalmat és a görög mitológiát. Különösen lenyűgözte, hogy az istenek a történetekben korántsem tökéletesek: ugyanúgy lehetnek féltékenyek, rosszindulatúak vagy esendők, mint az emberek.

A könyvek üzenete azonban még ennél is fontosabb számára. Riordan eredetileg ADHD-val és diszlexiával diagnosztizált fiának írta a történeteket, részben azért, hogy a különbözőségeket ne hibaként, hanem különleges képességként mutassa be. A színésznő úgy véli, a sorozat egyik legszebb gondolata, hogy mindenkinek meg kell találnia azokat az embereket, akik elfogadják és megértik őt. Szerinte felnőttként gyakran éppen azokat a tulajdonságainkat tanuljuk meg szeretni, amelyeket kamaszként még kínosnak vagy furcsának éreztünk.

A török származású brit írónő Booker-díjra jelölt regénye egészen szokatlan nézőpontból mesél az életről és az emberi kapcsolatokról. A történet főszereplője Leila, egy Isztambulban élő szexmunkás, akit meggyilkolnak. Bár a szíve már nem dobog, az elméje még tíz percig és harmincnyolc másodpercig működik. Ezalatt különböző emlékek, ízek, illatok és meghatározó pillanatok elevenednek meg előtte.

Edgar-Jones szerint a regény annyira érzékletesen mutatja be ezeket az emlékeket, hogy számos jelenete még jóval az olvasás után is élénken megmaradt benne. Különösen megérintette a könyv választott családról szóló üzenete: arról, hogy életünket nemcsak a vér szerinti rokonaink, hanem azok az emberek is meghatározzák, akikkel az utunk során találkozunk. A regény a halálhoz és a gyászhoz való viszonyát is átformálta. A színésznő elmondása szerint mindig is félt a halál gondolatától, Elif Shafak története azonban felszabadító módon segített neki más szemszögből tekinteni rá.

Jon McGregor Booker-díjra jelölt regénye egyetlen utca lakóinak életét követi nyomon egy látszólag hétköznapi napon. A történet különlegessége, hogy nem egyetlen főszereplőre koncentrál, hanem különböző emberek sorsát kapcsolja össze. A könyv azt mutatja meg, mennyi láthatatlan történet zajlik körülöttünk, miközben a saját életünket éljük. Edgar-Jones szerint a regény különösen nagy hatással volt arra, ahogyan az idegenekhez és a mindennapi találkozásokhoz viszonyul.

A koronavírus-járvány idején például sokkal tudatosabban kezdett figyelni azokra az emberekre, akikkel ugyanabban az utcában él, de akikről szinte semmit sem tud. Rádöbbent, hogy míg saját életünkben mi vagyunk a főszereplők, mások történetében csupán egy rövid pillanatra feltűnő alakok lehetünk. A könyv arra is emlékeztette, hogy a legkülönlegesebb élmények gyakran egészen hétköznapi helyzetekben rejlenek: egy barátokkal töltött éjszakában, egy közös nevetésben vagy akár egy ismerős reggeli hangban.

Nem meglepő, hogy Daisy Edgar-Jones listájára az a regény is felkerült, amelynek televíziós adaptációja világhírűvé tette. Sally Rooney Normális emberek című könyve Marianne és Connell bonyolult kapcsolatát követi nyomon a középiskolás éveiktől az egyetemig. A két fiatal újra és újra egymásra talál, miközben a társadalmi különbségek, a bizonytalanság és a kimondatlan érzések folyamatosan próbára teszik őket.

Edgar-Jones szerint a regény már az első olvasáskor mélyen megváltoztatta, a sorozat elkészítése pedig még személyesebbé tette számára a történetet. A forgatáson Paul Mescallal, aki Connellt alakította, mindketten maguknál tartották a könyv egy-egy példányát. A színésznő számára különösen emlékezetes volt, hogy Sally Rooney a forgatókönyv felolvasásán is részt vett, hiszen már korábban is rajongott az írónő munkásságáért. Edgar-Jones a mai napig szívesen beszél a sorozatról, noha szinte minden interjújában szóba kerül. Elmondása szerint különösen jó érzés számára, hogy a nézők újra és újra visszatérnek Marianne és Connell történetéhez.

A színésznő legnagyobb vágya, hogy pályafutása során minél több olyan alkotásban vehessen részt, amelyhez az emberek évekkel később is szívesen visszatérnek egy esős, őszi vasárnapon. Négy kedvenc könyvéből pedig jól kirajzolódik, milyen történetek állnak hozzá a legközelebb: azok, amelyek arra emlékeztetnek, hogy életünket végső soron a másokkal kialakított kapcsolataink teszik igazán különlegessé.