A némacsend Shakespeare Hamletjén alapul, de ne várjunk tőle hagyományos történetmesélést. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezése rendhagyó módon nyúl a klasszikus drámához, itt nem Claudius vagy Ophelia cselekedetei a hangsúlyosak, hanem a köztük lévő csend és szótlanság. A darab valamennyire követi a klasszikus Hamlet-történetet, a szereplők bizonyos jellemvonások alapján felismerhetőek, de teljesen új értelmezést kapunk a rendező személyes kötődésein keresztül megközelítve a témát. Merjük elengedni az elvárásainkat, és hagyjuk magunkat meglepni az előadással! A főbb szerepekben Fekete Ernőt, Dankó Istvánt, Rezes Juditot, Gloviczki Bernátot, Keresztes Tamást és Kanyó Katát láthatjuk.

Bővebb információ és jegyvásárlás ezen a linken.

Ingmar Bergman önéletrajzi ihletésű drámája egy szerelmi háromszög kialakulását, a megcsalás okait, lelki terheit, egy család szétesését ábrázolja, ugyanakkor egy idősödő művészember története is, akinek az írás eszközként szolgál, hogy szembenézzen a múlt árnyaival. A Bergman nevű, drámaíró szereplő írás közben életre hívja egykori szerelmére emlékeztető Marianne-t, aki a szemünk előtt válik egyre valóságosabbá, nem sokkal később pedig megjelenik Marcus, a férj és David, a szerető, hogy együtt meséljék el a történetüket. Hogyan lobban fel a szenvedély két ember között váratlanul, és hogyan fordítja ki magából az embert a hazugság, a gyanakvás, a szorongás, a bűn és a bűntudat? Többek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ az előadás. Az előadás főszereplői Mészáros Blanka, Porogii Ádám és Krisztik Csaba.

Bővebb információt itt találunk az előadásról.

A Jacques Offenbach és Victorien Sardou szítirikus operettje alapján készült előadást Kovalik Balázs, Ari-Nagy Barbara, Závada Péter és Furák Péter gondolta újra, és magyar nyelven most először látható. A történet középpontjában XXIV. Fridolin áll, aki nem túl jó uralkodó: élvezi az életet és komolytalan a gondolkodása – nem csoda, ha megbukik. A helyét meglepő fordulattal egy sárgarépa veszi át, aki magát Répakirálynak nevezi, és akit rögvest mindenki istenít. Fridolin néhány segítőjével menekülni kényszerül, és útja során próbálja megtalálni az ellenszert az országban eluralkodó elmebajra. Az előadás olyan kérdéseket jár körül, mint hogy vajon van-e a jó kormányzásnak bevált receptje, mi számít normálisnak, ha mindenki megőrült, és emlékszik-e még bárki a népi bölcsességre, mely szerint előbb-utóbb minden zöldség megy a levesbe?

További információ és jegyvásárlás ezen a linken.

Gálhidy Gizella és Ferenczy-Nagy Boglárka frissen végzett fizikai színházi koreográfusok-rendezők, akik most a pályakezdő női alkotói lét visszatérő dilemmáit formálják előadássá, olyan kérdéseket körbejárva, mint hogy „ki rendelkezik felettem, a testem és a kreativitásom felett, mikor kell hallgatnom és mikor kell szót emelnem, kell-e egyáltalán hallgatnom”? Mit jelent ma nőnek lenni, ebben a szakmában, de ebben az országban, ebben a társadalomban? Mindezt a mise tételeire felfűzve dolgozzák fel, arra is keresve a választ, hogyan lehet a test egyszerre végtelenül szent és profán.

További információ ezen a linken.

November 14. és 21. között tizennegyedik alkalommal rendezik meg a Közép-Európa Táncszínház székhelyén, a Bethlen Téri Színházban a SŐT7-et, ami egyedülálló lehetőség külföldi friss táncelőadások megtekintésére. A 7. kerület névadója, Erzsébet királyné, azaz Sissi neve napja köré szervezett egyhetes táncfesztivál koncepciója – az előző évek hagyományait követve – a Bethlen egyik alapvető küldetésére, a tehetségek felkarolására és az egyre fontosabbá váló nemzetközi kapcsolatokra koncentrál, bemutatva a közép-európai régió táncművészetének sokszínűségét és innovatív irányait. Különösen érdekesnek ígérkezik az olasz származású koreográfus, Francesco Scavetta Nowhere Like Here című bemutatója, mely horvát-magyar-lengyel-svéd-szlovén-román koprodukcióban készült.

További információ a fesztiválról itt.

Dékány Barnabás rendezésében, Barna Zsombor egyszemélyes játékával elevenedik meg a színpadon Krusovszky Dénes letehetetlen regénye, az Akik már nem leszünk sosem. A kötet fókuszában a sors, egy diszfunkcionális család és az ismeretlen, de mindent meghatározó múlt áll. A történet több idősíkon játszódik, alapját a harmincas Lente Bálint élete adja, de a fejezeteken keresztül számos helyen és időben megfordulunk: Amerikától a Hajdúságig, 2013-tól 1956-ig. Mivé válik az emberi emlékezet egy kórházi ágyhoz láncolva, és hogyan hallgatja meg a tehetetlenségben szenvedő beteget valaki más, aki szintén menekül a saját múltja elől? − kérdezi a mű. A tárgyszínházi formában készülő előadás kettős utazás: a dokumentált múlt megidézésében, a másik pedig velünk és Lente Bálinttal, az újraértelmezés kockázatában történik, itt és most.

További információért és jegyvásárlásért keressük fel az alábbi oldalt.