Stephen King azonos című regénye egy megszállott rajongóról szól, aki fogva tartja kedvenc írónőjét. Az ötlet egy amerikai repülőjáraton született.

„Elaludtam a gépen, és azt álmodtam, hogy egy népszerű író… egy pszichopata rajongó fogságába esik, aki valahol a világ végén egy farmon él” – írta King Az írásról című könyvében. Az álomban a rajongónak volt egy Misery (King regényének eredeti címe) eredeti nevű malaca is, amely az író regényeinek főszereplőjéről kapta a nevét.

Amikor felébredt, King azonnal elkezdte leírni az álmot. „Ő őszintén beszél, de sosem néz a szemembe. Nagydarab nő, minden porcikájában erős; olyan, mint a hiány hiánya” – jegyezte fel egy repülőgépes szalvétára.

Ez az ötlet lett a Tortúra című regény alapja, amelyet később filmként is feldolgoztak Kathy Bates főszereplésével. King később elmagyarázta, hogy Annie Wilkes, a megszállott rajongó valójában a drog- és alkoholfüggőség metaforája is volt, valamint saját rajongói tapasztalatait is tükrözte. Az egész azonban egy álomból indult, több ezer méter magasan.

Ha a Valami követ ímű film minden pillanata rémálomszerűnek tűnik, az nem véletlen: valóban egy rémálom ihlette. A történet egy lányról szól, aki egy átok által állandóan üldözötté válik — lassan mozgó, de megállíthatatlan lények követik, hacsak nem adja tovább az átkot valaki másnak.

A koncepció először David Robert Mitchell rendező gyermekkori visszatérő rémálmaiban jelent meg, amelyben egy lassan közeledő, rosszindulatú erő üldözte őt.

„A rémálomban egy szörny követett, és ösztönösen tudtam, hogy ez rossz. Más embereknek is különböző alakban jelent meg, de én voltam az egyetlen, aki látta vagy reagált rá. Nagyon lassú volt, de folyamatosan közeledett. Mindig menekülnöm kellett: kiugrani az ablakon, futni az utcán. Ez állandó félelemérzet volt. Innen indult az ötlet” – mondta Mitchell a Den of Geeknek. Felnőttként ezt az élményt alakította filmmé, amely így a szorongás és a folyamatos veszélyérzet metaforája lett.

James Cameron Terminátor című filmje egy egész franchise-t indított el, és ikonikus képeivel generációkat rémisztett meg. Az egyik legismertebb jelenetben a pusztító robot lángok közül lép elő. Ez a kép szó szerint egy lázas álomból született, amelyet Cameron egy betegség idején élt át, amikor még pályája elején járt.

„A rémálmok üzleti előnyök; így tekintek rájuk. Beteg voltam, szegény, magas lázam volt, és azt álmodtam, hogy egy fém halálalak lép ki a tűzből. Az volt az érzésem, hogy a tűz leégette róla a húst, és megmutatta, mi is ő valójában” – mondta az Entertainment Weeklynek.

Cameron azóta is tudatosan használja álmait inspirációként.

Úgy tűnik, a kreatív álmok a Cameron-családban öröklődnek, hiszen az Avatar világának egyik kulcsötlete James Cameron édesanyjának álmából származik, aki egy három méter magas, kék bőrű nőt látott álmában. Cameron saját álmai is hozzájárultak a filmhez, különösen egy „biolumineszcens erdő” képe, amely végül az egész Pandora világának alapját adta.

Mary Shelley Frankenstein című műve számos filmadaptációt inspirált, köztük Guillermo del Toro legújabb feldolgozását is. A történet a horror egyik alapkövévé vált, és sokan a sci-fi irodalom megszületésének is ezt tekintik. Az ötlet azonban egy éjszakai élményből született. 1816. június 16-án, hajnali két óra körül Shelley egy genfi villában tartózkodott George Byron társaságában, aki szellemtörténet írására hívta ki vendégeit. Aznap éjjel Shelley látomást látott: egy „sápadt tudós térdel egy általa összerakott lény mellett”.

„Láttam a szörnyű alakot, amint életre kel, és egy pillanatra megremeg. Villámként jött az ötlet: megtaláltam! Amitől én megijedtem, attól mások is meg fognak” – írta később.

Hogy amit látott, látomás volt-e, álom, vagy valamilyen ködös lény a kettő közötti alvilági világból, az továbbra is tisztázatlan, de amit Shelley aznap éjjel átélt, az valóban több mint két évszázada kísérti, rémiszt és gyönyörködteti a számtalan olvasót és nézőt.

Richard Linklater Az élet nyomában című filmje egy álomszerű utazás a tudatos álmok és filozófiai kérdések világában nem meglepő, hogy maga a film is egy álomból született.

„Ez tényleg megtörtént velem. Egy nagyon erős tudatos álom [az angol lucid dreams kifejezés – a szerk.]volt, sorozatos hamis ébredésekkel. Hetekig tartott, és egyre nyugtalanítóbb lett” – mondta Linklater. A rendező évekkel később dolgozta fel ezt az élményt, amely így a tudat és álom határát vizsgáló különleges filmmé vált.

Az Eredet egy olyan ember története, aki mások álmaiba hatol be, hogy információkat szerezzen. Ironikus módon maga a film Christopher Nolan saját lucid álomélményeiből született. Nolan gyakran tapasztalt fél-ébredés utáni tudatos álmodást, amelyben próbálta irányítani az álmait.

„Meg tudsz nézni dolgokat, fel tudsz venni homokot a tengerparton, és részleteket vizsgálni. Soha nem találtam igazi határt ennek. Az agy képes kitölteni a valóságot” – mondta a Los Angeles Timesnak egy interjúban. Az Eredet ezt az élményt fordította át egy komplex történetté az álommanipulációról.

(Mental Floss)