Carrie és Aidan megtette, de vajon a való életben is működik egy régi kapcsolat felmelegítése?

A legtöbbünk, aki rajongott a Szex és New York című sorozatért, hajlamos volt a négy főszereplő karakter valamelyikében önmagát látni.

Jennifer Keishin Armstrong, a Szex és New York és mi című 2018-as könyv szerzője szerint a tévé abszolút hatással lehet a saját párkapcsolati nézeteinkre, és a Szex és New York a fénykorában remek példa volt erre.

„Megtanított minket arra, hogyan beszéljünk a szexről, és hogyan gondolkodjunk a saját szexuális életünkről.”

Armstrong nem gondolja, hogy a sorozat megtekintése után valaki esetleg fontolóra veszi, hogy újra összejön egy exével, de megérti, hogy az írók miért kényszerülnek mindig arra, hogy újraegyesítsék a korábbi szerelmeseket.

„A romantikus kapcsolatokról szóló műsorokkal az a probléma, hogy csak kétféleképpen alakulhatnak: vagy véget érnek, vagy együtt maradnak. Aidan annyira közönség kedvenc, hogy annak ellenére, hogy ő és Carrie szakítottak – és szerintem határozottan nem tartoztak össze –, természetes, hogy újra látni akarjuk őt a képernyőn. Azt hiszem, ha egyszer találnak egy srácot, akit szeretnek, és úgy tűnik, a közönség is kedveli, nehéz ellenállni a kísértésnek, hogy visszahozzák”

– mondja.

Sophia Money-Coutts újságíró és író szerint az exek visszahozása lusta cselekményelemnek tűnhet, de egy meglévő sablonba illeszkedik.

„A könyvek esetében az első öt oldalon belül be kell mutatni a romantikus hőst. Az olvasóknak végig kell követniük ezt az utat, így nincs értelme, hogy egy olyan karakterbe fektessenek bele, akit az elején ismerünk meg, és aki soha nem tér vissza”

– magyarázza.

Aidan visszatérése tehát narratív szempontból kielégítő? Money-Coutts szerint ez egy kicsit valótlan döntés.

Money-Coutt negyedik regénye, a tavaly megjelent Did You Miss Me? azonban egy korábbi szerelemhez való visszatérésről szól. Elmondása szerint lenyűgözi az elszalasztott esélyek gondolata, és az, hogy egy döntés hogyan változtathatja meg az életünk menetét. Mi történne, ha visszamennél és megváltoztatnád? Mi lenne, ha ezúttal másképp alakulnának a dolgok?

„Azt hiszem, a nosztalgia az, ami visszahúz minket. Vágyunk valakinek a gondolatára és annak az emlékére, hogy milyenek voltunk [együtt], és hajlamosak vagyunk elfelejteni annak a kapcsolatnak az összes unalmas, értelmes részét. Egy olyan érzést kergetünk, ami talán már nem is létezik”

– mondja.

De nem erről szól rengeteg szuper regény és tévésorozat? Nos, igen, jegyzi meg Money-Coutt.

„Tudom, hogy én mindig visszatérek az Értelem és érzelemhez, mint a romantika mintájára - lehet, hogy nem kapod meg a Willoughby-det, de valahol lesz egy Brandon ezredes... Ez egy tyúk-tojás helyzet, nem igaz? Vajon ők tükröznek minket? Vagy azért hajszoljuk ezeket a kapcsolatokat, mert azt látjuk a képernyőn és a könyvekben?”

Simone Bose párkapcsolati tanácsadó elmondása szerint sok kliense látja magát a kitalált szereplők romantikus szenvedéseiben. Szerinte ez abból a fajta történetmesélésből ered, amellyel fiatalon ismerkedünk meg – azokból a mesékből és gyermekfilmekből, amelyek a szerelemről és a romantikáról alkotott elképzeléseinket alakítják. Gyakori, hogy egy korábbi partnert, különösen az első szerelmet, szentté avatjuk, ha mindezeket a dolgokat képviselik számunkra.

„Könnyen elkezdjük azt hinni, hogy ez a személy volt életünk szerelme vagy a lelki társunk. És nagyon nehéz lehet elengedni [azt], ha nem volt happy end. Az összes racionális ok, amiért szakítottatok, eltűnik, és a romantikus rész átveszi a hatalmat”

– mondja.

Az ex után való epekedés gyakran válik ilyenkor vágyakozássá, hogy kitaláljunk valamit. Miért nem működött a dolog? Mit tehettünk volna másképp? Én voltam az oka? Ez minden bizonnyal Carrie karakteréhez illik, egy olyan nőhöz, aki karriert csinált abból, hogy állandóan kérdéseket tesz fel a szerelmi életével kapcsolatban. De vajon a kapcsolat újrahasznosítása valóban működik a való életben? Bose szerint csak akkor, ha valóban másképp csinálunk benne valamit.

„Rengeteg kemény munkát kell végezned, és nagy felelősséget kell vállalnod a saját tetteidért. Visszamenni egy exhez lehet sikeres – láttam már ilyet –, de ha csak ugyanazt csinálod újra, nem fog. Tanulnod kell valamit az első alkalomból, különben a másodiknak vége.”

Hozzáteszi, hogy gyakran egy második szerelmi próbálkozás még pszichológiailag is hasznos lehet, akárhogy is végződik.

„Néha vissza kell menni, hogy tudd, hogy nem működik, vagy hogy egyfajta lezárást kapj. Ha értelmet találunk abban, hogy miért ért véget valami, könnyebb túllépni rajta.”

Talán a nők egy teljesen új generációja fog új szemmel nézni az exeire, miután Aidan idén nyáron visszatér. De vajon működképes lenne a kapcsolatuk harmadszor is a való világban?

(Aol)

Nyitókép: GC Images / Gotham