John Lennon egyszer azt mondta Yoko Onóról, hogy ő „a világ leghíresebb ismeretlen művésze”. Sokáig valóban csak a Lennonhoz és a Beatleshez fűződő kapcsolata miatt került reflektorfénybe, holott önálló pályája is rendkívüli: formabontó képzőművészeti és zenei munkái, valamint a békéért, az egyenlőségért és a női jogokért folytatott elkötelezett küzdelme a huszadik század ikonikus és megkerülhetetlen figurájává teszik.

David Sheff öt évtizeden át dolgozott Yoko Onóról szóló életrajzán. Barátként kísérte őt Lennon halála után a gyász és az újrakezdés éveiben, mikor a magyar származású Havadtőy Sámuel képzőművész személyében lelt újra társra, akivel két évtizeden át élt együtt. Sheff közelről látta erejét és bátorságát, amellyel az őt ért vádak és fenyegetések ellenére képes volt újra és újra megalkotni önmagát, töretlenül képviselve azt, amiben hitt.

Sokakban felmerül a kérdés, hogy mit olvassanak először a friss irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlótól, ha még nem tették. Az író Breier Ádám 2018-as, A báró hazatér című dokumentumfilmjében így válaszolt erre a kérdésre (a Könyvesmagazin cikke alapján): 

Mi most Krasznahorkai 1989-es regényét, Az ellenállás melankóliáját ajánljuk, melynek története is egy olyan végpontról indul, amikor megszokott kérdéseink és válaszaink, a létezésre vonatkozó fogalmi készletünk hirtelen csődöt mond. A megváltatlanság apokaliptikus távlatot kap, de az ítéletet a szereplők mérik magukra. Az 1993-ban német, osztrák és svájci kritikusok által a legjobb külföldi regénynek járó díjával jutalmazták Krasznahorkait, akinek regénye alapján készítette Tarr Béla Werckmeister-harmóniák című filmjét.

A Bravúros mutatványok, amiket senki se látott szereplői fiatalok, de már felnőttek. Vidékiek és budapestiek. Egy romlott hatalom vazallusai, illetve a rendszer kérlelhetetlen kritikusai. Miközben a szakadék felé száguld a világ, és a Föld felforrósodása egyre nagyobb kihívás elé állítja lakóit, a problémáink többnyire mégis változatlanok maradtak: fel merünk hívni valakit, akit elsodort mellőlünk az élet? Tudunk bocsánatot kérni, és még inkább: meg tudunk-e bocsátani? Bárhol is tartunk az életünkben, a válasz sosem egyszerű.

Fábián Tamás 1987-ben született Nyíregyházán. A Debreceni Egyetem szabad bölcsészet szakán szerzett alapszakos diplomát, a mesterképzést a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakán végezte. Tizenöt éve dolgozik újságíróként, 2020 óta a Telex.hu munkatársa.

Két középiskolás szerelmének történetével kezdődik Murakami legújabb regénye. Banális kezdés? Ne számítsunk szokványos folytatásra!
Egy nap eltűnik a lány, és hiánya annyira gyötri az idővel középkorúvá érő férfit, hogy elhatározza, bármi áron bejut a különös városba, amelynek létezéséről még a lány mesélt neki. A várost titokzatos, tán képzelt fal veszi körül, mögötte unikornisok barangolnak az emberek és tőlük elszakadó árnyékuk között, és a kapuőr dönti el, ki léphet be vagy ki. Itt él a lány, ki semmit sem öregedett, és nem ismeri fel a történetet elbeszélő egykori szerelmét. A férfi álomolvasó lesz a fal mögé zárt városban, míg a való életben megérzéseire hallgatva elköltözik Tokióból, és egy isten háta mögötti helyen főkönyvtárosnak áll. Ahogy telik az idő, egyre bizonytalanabbá válik a kétféle világot és a kettőt elválasztó, kiszámíthatatlan falakat illetően, de találkozik egy nagyon furcsa, sárga tengeralattjárós pulcsit viselő fiúval, aki talán segíthet abban, hogy meglássa, mi hiányzott neki mindvégig.

Az emberek azt hiszik, ha változtatni akarnak az életükön, nagyban kell gondolkodni. A világhírű szokásszakértő, James Clear azonban egy másik utat fedezett fel. Tudja, hogy a valódi változás több száz apró döntés halmozati hatásának az eredménye - olyan kis döntéseké, mint napi két fekvőtámasz, öt perccel korábbi ébredés vagy egyetlen rövid telefonhívás.

Ezeket nevezi atomi szokásoknak Clear, aki elmagyarázza, hogy ezek a miniatűr változtatások pontosan hogyan növik ki magukat az életedet átalakító eredményekké. Mutat néhány egyszerű élet-hacket (a szokáshalmozás feledésbe merült művészetét, a kétperces szabály váratlan erejét, vagy a trükköt, amellyel beléphetsz az Aranyhaj-zónába), és a legfrissebb pszichológiai és idegtudományos kutatási eredmények segítségével magyarázza el, miért olyan hatásosak. Mindeközben olyan olimpiai aranyérmesek, nagy hatalmú vezérigazgatók és kitűnő tudósok inspiráló történeteivel szórakoztat, akik arra használták az apró szokások tudományát, hogy produktívak, motiváltak és boldogok maradjanak.