Az 1922-es megjelenésekor hatalmas népszerűségnek örvendő Az elvarázsolt április négy, egymástól teljesen eltérő élethelyzetben lévő nőt követ. A romantikus, álmodozó Lotty, a vallásos Rose, a társasági életet élő Scrap, és a mogorva Mrs. Fisher egy újsághirdetés hatására összefognak, hogy kibéreljenek egy 15. századi, fűzfákkal övezett kastélyt az olasz Riviérán. Bár utazásuk kalandosan indul, a kezdetekben feszültségek keletkeznek az ellentétes személyiségek és egymással rivalizáló vágyaik miatt, de a festői táj, a gazdag növényvilág és a az új környezet mindegyikük számára új perspektívát kínál.

Julie Caplin imád utazni és jókat enni, miközben megszállottan keresi a tökéletes gint – a megszokott ginkóstolói közben írta meg első regényét is. Inspirációként azok a városlátogatások szolgáltak számára, amelyeket PR-igazgatóként ő maga szervezett, hogy a részt vevő újságírókkal megismertesse az adott város gasztronómiai örömeit. 2025-ben megjelent regényében is utazásra hívja az olvasókat, méghozzá egy szövevényes történeten keresztül.

Kate fontos feladatot kap: egy dúsgazdag dán vállalkozó nagyáruházat akar nyitni Londonban, és neki kell megterveznie a sajtókampányt. Ráadásul mindössze két napot kap az óriási projektre. Düh és dac munkál benne, de mindenáron tökéletesen akarja megoldani a feladatot. Kitalálja, hogy hívják meg az újságírókat egy koppenhágai kirándulásra, hogy ott, helyben tapasztalhassák meg az egyedülálló dán életérzést, a hyggét. Az az elképzelés, hogy az újságírók koppenhágai beszámolóit olvasva, aztán majd egymást tapossák a vásárlók London új dán áruházában.

„Házat készülök venni egy másik országban" – így kezdi történetét Frances Mayes, aki hirtelen ötlettől vezérelve megvásárol egy üresen álló villát és a hozzá tartozó olajfaligetet a toszkán Cortonában. Életének erről az új fejezetéről számol be ebben a könyvben. Az írónő nem kevés humorral számol be a házvásárlásról, a felújítás viszontagságairól, az elvadult birtok rendbehozataláról, és mély szeretettel ír a vidék rejtélyes etruszk múltjáról, a piaci bevásárlásokról, a toszkán konyháról és az elragadó olasz életstílusról, a dolce far nientéről, vagyis az édes semmittevésről. A konyhakert friss fűszernövényei, a karácsonykor tűzön piruló gesztenye és a fenyőmagos pesztó szinte átjárják illatukkal a szerző sorait. Frances Mayes egyszerre ejti rabul az olvasó gondolatait és érzékszerveit.

Érdekesség, hogy a regényből 2003-ban romantikus film is készült azonos címmel, Diane Lane, Sandra Oh és Raoul Bova főszereplésével, amely a megjelenését követően szinte azonnal klasszikussá vált.

Francesca Giacco 2023-ban megjelent regénye Rómába repíti az olvasókat, ahol egy szerelmi szálon keresztül követhetjük nyomon a főszereplő fejlődéstörténetét.

Emilia, az amerikai festőnő szerelmi bánattól sújtva érkezik az Örök Városba, hogy számot vessen a múlttal. A Michaellel való váratlan szakítás után, a kettesben tervezett romantikus utazás helyett egyedül vág neki az izgalmas kalandnak. Emlékekkel a szívében járja be Róma tágas tereit és zegzugos sikátorait, hogy a város zenéje, művészete és kulináris élményei szabad utat engedjenek a gondolatainak, és szembe tudjon nézni önmagával. Róma bohémnegyedében, a Trasteverén találkozik a szintén amerikai Johnnal, aki egy idilli élet reményében telepedett le Rómában. A kölcsönös vonzalom hamarosan intim kapcsolattá mélyül, felszínre hozva mindkettőjükben múltjuk legfájóbb emlékeit. Emiliának el kell fogadnia az örökségét és minden korábbi döntését, hogy végigjárja azt a belső utat, amelynek során meglepő változásokon megy keresztül.

Ruth Reichl, aki közel húsz évig volt a New York Times ételkritikusa, feledhetetlen gasztronómiai felfedezőútra invitál a francia konyha ínyenc világába.

Stellára különös örökség száll az édesanyja váratlan halálával: az egykor meglehetősen szertelen életet élő Celia végakarata szerint a lányának el kell mennie Párizsba, hogy felhasználhassa a ráhagyott pénzösszeget. A világ fővárosában elveszetten téblábolva Stella betéved egy ruhaüzletbe, ahol felpróbál egy lenyűgöző Dior kreációt, és hirtelen más szemmel látja a tükörből visszanéző, addig félszeg énjét. Az eladónő ragaszkodik ahhoz, hogy a ruha az övé legyen, és meghökkentő utasításokkal látja el a lányt.
Bár sosem vágyott sem izgalomra, sem veszélyre, Stella most mégis úgy dönt, engedelmeskedik. Kalandjai első színhelyén, a Les Deux Magots étteremben megismerkedik egy érdekes öregúrral, aki feltárja előtte Párizs kulináris titkait, bevezeti a nyolcvanas évek bohém művészvilágába, majd felbiztatja Stellát, hogy kezdjen nyomozásba Manet híres festménye, az Olympia modellje után. A kutatás során a fiatal lány önmagához és saját múltjához is közelebb kerül, elkezdi nőként élni az életét, és talán rátalál a szerelem is.

Az író idén megjelent könyvében egyedülálló perspektívából és különleges tájleírásokból ismerhetjük meg jobban szülővárosát, a történelmi Szolnokot.

– olvasható Jenei Gyula könyvajánlójában.

Ahogy az Erdő van idebenn lapjain ismerőssé váló falu félúton van Eger és Ózd között, úgy találja meg a helyét Tóth Marcsi bemutatkozó könyve a novelláskötet és a regény között – és nem csupán megtalálja, hanem be is lakja ezt a sejtelmekkel és babonákkal teli teret. Az egymással összefüggő történetek a kilencvenes évek első felében indulnak, hogy a következő tizen-egynéhány esztendőben nyomon kövessük az itt lakók életét. Azokét, akik eleve itt voltak és mindig is itt lesznek, és azokét, akik idekerültek, és egyszer talán el is hagyhatják ezt a furcsán otthonos világot.

A 44 éves Mara a teljes anyagi összeomlás szélén, egy kudarccal végződő házasságból érkezik a faluba 15 éves lányával, hogy barátnője, Dijanka panziójában dolgozva kezdjen új életet. Neki is van egy lánya, Lotti. Míg ő haragban van a világgal, addig Kismara inkább megérteni próbálja. Mellettük és rajtuk keresztül ismerjük meg a többieket: álmaikat és félelmeiket, saját beszédüket és közös titkaikat. Amiből rengeteg van. Akárcsak rejtekútból és útvesztőből. Erre utal a könyv címe is: az erdő konkrét helyszín, körülöleli, védi és zárja a falut, és egyszersmind az elbeszélésciklus, a körkörösség, az időtlenség metaforája.