Krasznahorkai Lászlónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Az Akadémia indoklása szerint a 71 éves szerző „megrázó és látomásszerű életművéért” részesül az elismerésben, amely „az apokaliptikus rettegés közepette is újra megerősíti a művészet erejét”, írja a Guardian.

Krasznahorkai disztópikus, melankolikus regényeiről ismert, amelyek számos rangos díjat nyertek – köztük a 2019-es Nemzeti Könyvdíjat fordított irodalom kategóriában és a 2015-ös Man Booker International-díjat. Több művét, köztük a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját, filmre is adaptálták.

Krasznahorkai 1954-ben született Gyulán, és 1985-ös első regényével, a Sátántangóval hívta fel magára a figyelmet – ez a könyv egy összeomló falusi közösség komor és hipnotikus ábrázolása. A regény angol fordítása közel három évtizeddel később, 2013-ban elnyerte a Man Booker International-díjat.

Gyakran posztmodern írónak tartják, stílusát a hosszú, kanyargós mondatok, a disztópikus és melankolikus témák, valamint a szüntelen intenzitás jellemzik, amelyek miatt kritikusai Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. A Sátántangó Tarr Béla hétórás filmadaptációjában kelt életre, akivel Krasznahorkai hosszú alkotói együttműködést ápolt.

– mondta Anders Olsson, a Nobel-bizottság elnöke.

Olsson szerint Krasznahorkai prózája „egy folyamatos, hömpölygő szintaxis felé fejlődött, hosszú, kanyargós mondatokkal, pontok nélkül – ez lett írói védjegye”.

Susan Sontag „az apokalipszis kortárs magyar mesterének” nevezte őt, míg W. G. Sebald az író látásmódjának egyetemességét méltatta. Művei közül csak néhány jelent meg angolul. James Wood irodalomkritikus szerint „Krasznahorkai könyvei úgy terjednek kézről kézre, mint valami ritka valuta”.

Krasznahorkai pályáját legalább annyira meghatározta az utazás, mint a nyelv. 1987-ben hagyta el először a kommunista Magyarországot, amikor egy évig Nyugat-Berlinben élt ösztöndíjasként. Később Kelet-Ázsia – különösen Mongólia és Kína – inspirálta művei közül a The Prisoner of Urga és a Destruction and Sorrow Beneath the Heavens címűeket.

A Háború és háború írása közben sokat utazott Európában, és egy időre Allen Ginsberg New York-i lakásában is élt. A legendás beatköltő támogatását döntőnek nevezte a regény befejezésében.

A bejelentés előtt a fogadóiroda Labrokes a két legesélyesebb jelöltként Can Xue avantgárd kínai írót és Krasznahorkait tartotta számon.

Az irodalmi Nobel-díjat eddig 117 alkalommal ítélték oda 1901 óta. Az utóbbi évek díjazottjai között található többek között Annie Ernaux, Bob Dylan, Abdulrazak Gurnah, Louise Glück, Peter Handke és Olga Tokarczuk. A tavalyi díjazott Han Kang volt, a dél-koreai író, akit leginkább A növényevő című regénye tett világhírűvé.

Krasznahorkai a medált és az oklevelet decemberben, Stockholmban veszi át ünnepélyes keretek között.

Krasznahorkai László a második magyar író, aki elnyerte az irodalmi Nobelt – Kertész Imre 2002-ben kapta meg az elismerést életművéért.

2024: Han Kang – intenzív költői próza jellemzi, amely szembehelyezkedik a történelmi traumákkal és feltárja az emberi élet törékenységét

2023: Jon Fosse – A Nobel-díjat innovatív színdarabjaiért és prózájáért kapta, amellyel hangot ad a kimondhatatlannak

2022: Annie Ernaux

2021: Abdulrazak Gurnah