Attól kezdve, hogy a Csajok című sorozat 2012-ben berobbant a képernyőkre, Lena Dunham neve egyet jelent a szókimondó feminizmussal és a vitákat generáló megszólalásokkal – a képernyőn és azon kívül egyaránt. Most megjelent memoárja, a Famesick még mélyebbre ás: őszintén mesél szerelemről, hírnévről, függőségről és traumákról.

Sok visszaemlékezés foglalkozik a siker árnyoldalaival, Dunham könyve azonban különösen arra fókuszál, milyen fizikai és mentális árat fizetett mindezért. Saját bevallása szerint folyamatos megfelelési kényszere végül szó szerint megbetegítette.

A könyvben többször is „katonaként” hivatkozik magára: valakire, aki minden fájdalmon – legyen az gyász vagy az endometriózis okozta kín – átnyomja magát, hogy teljesítse a rá nehezedő elvárásokat, miközben fiatalon megalkotta és főszereplőként vitte sikerre a kultikus sorozatot. Ahogy egy ponton barátjának és producerének, Jenni Konnernek mondja: „senki sem védett meg”. Ez a mondat visszatérő motívum a nők tapasztalataiban, különösen Hollywoodban.

A könyv egyszerre szívszorító és ironikus – a Met-gálán való elájulástól a sündisznók tartásáig számos meglepő történetet mesél el. Íme a hét legfontosabb tanulság:

Dunham már a könyv elején nyíltan beszél arról, hogy „nepo baby”-ként indult: szülei kapcsolatai segítették karrierje elején. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a nyilvánosság gyakran emiatt kérdőjelezte meg tehetségét. A hírnév ráadásul a családjára is hatással volt, megterhelve a kapcsolataikat.

A memoár egyik legmeglepőbb része a színésztársával, Adam Driverrel való kapcsolatáról szól. Dunham felidéz egy jelenetet, amikor a színész állítólag dühében széket dobott a falhoz, illetve lyukat ütött az öltözője falába. A köztük lévő dinamikát „vadnak” és kiszámíthatatlannak írja le, és azt állítja, hogy a sorozat vége után többé nem beszéltek.

A könyvben részletesen ír zenész exéről, Jack Antonoffról is, és kapcsolatuk lassú felbomlásáról. Ez a történet inspirálta későbbi projektjeit is, különösen a párkapcsolati dinamikák ábrázolását.

Dunham visszatér a 2017-es esetre, amikor Aurora Perrineau megerőszakolással vádolta a Csajok producerét, Murray Millert. Akkor Dunham nyilvánosan védelmébe vette őt, amit később megbánt. A könyvben ezt élete egyik legnagyobb szégyenének nevezi, és elismeri, hogy akkor képtelen volt mások nézőpontját figyelembe venni.

A memoár egyik legerősebb üzenete, hogy a hírnév és a folyamatos munka hogyan rombolta le Dunham egészségét. Súlyos betegségekkel küzdött, miközben elvárták tőle, hogy tovább dolgozzon. Végül gyógyszerfüggőség miatt rehabilitációra is szorult.

Dunham részletesen ír arról, hogyan bagatellizálták az orvosok az endometriózis okozta fájdalmát. Volt, hogy beleegyezése nélkül végeztek rajta vizsgálatot, és többször is túl korán küldték vissza dolgozni műtétek után. Tapasztalatai sok nő számára ismerősek lehetnek.

A Csajok castingja során Dunham tudatosan törekedett arra, hogy ne a megszokott, idealizált szépségideálokat kövesse. Olyan nőket akart bemutatni, akik „valódiak”, és akik ritkán kapnak lehetőséget a képernyőn.

(Glamour UK)