Különleges Cezanne-kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban

A Szépművészeti Múzeum kilenc évvel ezelőtti nagy sikerű Cezanne-kiállítása a gyökereket, azaz a mester és nagy elődei kapcsolatát tárta fel. Hosszú évek kutatómunkája és előkészületei után most egy újabb nagykiállítás Paul Cezanne és a klasszikus avantgárd kapcsolódási pontjait mutatja be – mondta el a tárlat szerdai sajtóbejárásán Baán László, az intézmény főigazgatója.

A kiállításra a világ mintegy negyven gyűjteményéből érkeztek remekművek, amelyek biztosítási összértéke – a Szépművészeti saját műtárgyai nélkül – meghaladja a 300 milliárd forintot.

Geskó Judit kurátor hozzátette, a tárlat a nagy aixi mester és az orosz, holland, német és magyar konstruktív irányzatok sokrétű kapcsolódási pontjait vizsgálja a forma, a kompozíció, a szerkezet és a szín problematikájának tükrében. Hangsúlyozta, hogy Cezanne munkássága a modern művészet egyik alappillére, a kompozícióval, a látvánnyal és a valóság megragadásával kapcsolatos eredményei az avantgárd törekvések kiindulópontjai lettek.

A tárlat tematikus elrendezésben mutatja be a kiállított műveket. A látogatók elsőként Cezanne mediterrán szülővárosának, Aix-en-Provence-nak a festő életművében betöltött szerepét ismerhetik meg, majd az impresszionistákkal való kapcsolatát, valamint a baráti körét. Ebben az egységben kapott helyet Cezanne egy korai Zola-portréja éppúgy, mint Monet, Pissarro, Gauguin és Renoir festményei.

A kiállítás ezzel párhuzamosan vizsgálja a mester újszerű tájábrázolását – némileg visszanyúlva az olyan elődökig is, mint Courbet –, majd az Utak elválnak című kiállításrész Cezanne életművének a festő halála utáni különböző értelmezéseit kutatja a már sokfelé bemutatott expresszionista értelmezések helyett a konstruktív avantgárdra fókuszálva.

A látogatók képet kaphatnak a kubisták (például Picasso, Léger, Braque) Cezanne-hoz fűződő viszonyáról, az absztrakció kialakulásáról és irányzatairól, valamint az életmű orosz avantgárddal való kapcsolódásáról.

A tárlat tematikus részei bemutatják azokat a szellemi és formai kapcsolódási pontokat, amelyek Cezanne halálát követően a francia festő munkái és a holland De Stijl mozgalom, az orosz konstruktivizmus és szuprematizmus, valamint a Bauhaus mestereinek alkotásai között létrejöttek.

A kiállításon egymás mellett szereplő festmények – képpárok és szekvenciák – láthatóvá teszik a vizuális és szellemi kapcsolódási pontokat Cezanne és Piet Mondrian, Paul Klee, Lyonel Feininger, Bortnyik Sándor, Huszár Vilmos, Mihail Larionov, Kazimir Malevics vagy Friedrich Vordemberge-Gildewart alkotásai között.

A Szépművészeti Múzeum a 2022. február 13-ig látható tárlathoz reprezentatív, kétnyelvű katalógust is megjelentetett, valamint két kapcsolódó rendezvényt is szerveznek: pénteken a Francia Intézet rendez nemzetközi konferenciát a kiállításhoz kapcsolódva, majd szombaton Balatonfüreden rendeznek kerekasztal-beszélgetést többek között a festő dédunokája, Philippe Cezanne részvételével.

Nyitókép: MTI / Kovács Tamás

(MTI)