Egon Schiele 1912-ben festett Önarckép lampionvirággal című festménye

Egon Schiele önarcképei lepik el Bécset

Az expresszionista osztrák festő 21 önarcképét mutatja be a bécsi Albertina Modern új kiállítása.

A Schiele und die Folgen (Schilee és a következmények) című kiállítás feltárja, miként látják, láttatják magukat Egon Schiele és tizenegy kortárs festő, köztük Georg Baselitz, Günter Brus, Maria Lassnig, Cindy Sherman és mások. Az önarcképfestésnek mindig nagy hagyománya volt a képzőművészetben, Schiele is szívesen állt modellt önmagának.

Schiele csak halála után vált világhírűvé, alkotásai híres képzőművészek nemzedékeinek útját egyengették.

„Festményei merőben eltérnek a bécsi szecesszió táplálta szépségideáltól, önarcképei egy boldogtalan és elutasított művész, egy elátkozott művész képét tárják elénk"

– olvasható az Albertina Modern honlapján.

Az önarckép különleges zsánere semmit sem veszített varázsából azóta, hogy Albrecht Dürer megalkotta a művészettörténet első ilyen alkotásait. Ellenkezőleg, a közösségi média világában semmi sem lehet érdekesebb, mint a képzőművész őszinte, fürkésző szeme, amellyel önmagát látja – véli a tárlat kurátora.

(MTI)