Szándékosan festette ezt a hibát da Vinci a világ legdrágább festményére?
A több száz éves festmények elemzése közben a szakértők sokszor bukkannak valamilyen ellentmondásos dologra, egy meghökkentő részletre vagy eléjük tárulnak valamilyen érdekességek a mű készítéséről. Esetünkben Leonardo da Vinci Salvator Mundi című festményével sincs ez másképp.
A Salvator Mundi című festményt 1499 és 1510 között készítette Leonardo da Vinci, és 2017-es elárverezésekor 450,3 millió dolláros árával a világ legdrágább festményévé avanzsált. Bár hivatalosan a vásárló személyének kiléte rejtve maradt, minden jel szerint a szaúdi koronaherceg, Mohammed bin Szalmán vihette haza a remekművet. A cím jelentése 'a világ megváltója', és Jézus egy jellegzetes ábrázolásmódját takarja: jobb kezét áldásra emeli, míg baljában országalmát tart.
A festményt vizsgáló szakértő arra lett figyelmes, hogy a fizika törvényeinek ellentmondva a kezében tartott kristálygömb nem úgy tükröződik vissza, ahogyan kellene. Ha megvizsgálunk egy hasonló tömör üveggolyót, akkor a tenyerünk az üveggolyó tetején jelenne meg, nem pedig az alján.
Mivel Leonardo híresen nagy tudással rendelkezett a legtöbb tudományágban, ezért megzavarta a hozzáértőket, hogyan is történhetett egy ekkora tévedés az egyik munkájában. A kép abban az időben készült, amikor több tanulmányt és jegyzetet írt a visszatükröződésről, ezért is olyan kérdéses, miért választotta ezt az ábrázolásmódot. Vajon készült így?
„Leonardo rosszul ábrázolta a torzulást, mely akkor jön létre, ha egy szilárd, áttetsző gömbön keresztül nézünk egy tárgyat. Úgy ábrázolta, mintha egy üres üveggömb lenne, ami nem torzítja a rajta keresztülmenő fényt"
— írja könyvében Walter Isaacson, a felfedezést tett szakértő.
Mindezek tudatában az egyik elmélet az, hogy da Vinci nem akarta összemosni a tudományt és a művészetet, ezért festette így. A másik vélemény szerint azért ábrázolta így, szándékosan különösen, hogy kiemelje Krisztus és a gömb csodatévő mivoltát.
Kép: Wikipedia
Egy másik fontos kérdés is feljött a felfedezés után, hogy lehet, hogy mégsem a híres festő munkáját vizsgálták? A képen több olyan stílusbeli sajátosság is felfedezhető, ami nem jellemző az ismert alkotóra.
Matthew Landrus, aki történész az Oxfordi Egyetemen, úgy vélekedik, hogy szerinte nem da Vici festette, csupán az ő műhelyében készítették, pontosabban pedig Bernardino Luini alkotásának tekinti. Frank Zöllner, a Lipcsei Egyetem szakértője pedig egy olyan festő alkotásának gondolja, aki Leonardo stílusát követte.
Az érdekes szálat a kutatók nagyon szeretnék kibogozni, de tekintve, hogy 2017-ben elárverezték a művet, azóta pedig nem tudni, hol is van, a megoldásra még várni kell.
Forrás: Femina
- Elárverezik Frida Kahlo önarcképét - IN ›
- Világhírű kortárs német képzőművész alkotásait láthatjuk Budapesten ›
- Egon Schiele önarcképeit mutatja be a bécsi Albertina Modern új ... ›
- Újra színházzá változik a Szépművészeti Múzeum - IN ›
- Szeptember végén nyílik a Képező, a Margit-negyed első kulturális ... ›