Az Apollo Galleryben látható kiállítás olyan magyar hősök előtt tiszteleg, akik világhírű teljesítményt nyújtottak – sokan közülük emigrációban –, mégis megőrizték identitásukat és kötődésüket a hazához.

A tárlat központi darabjai új olaj-vászon portrék, amelyek érzékeny festőiséggel idézik meg a kivételes tehetségek belső világát. A felső szinten zománcmunkák idézik meg a Pécsi Műhely örökségét, és egyben Weiler saját gyökereihez való kötődését is. A Void című sorozatban az emlékezet és az otthon elhalványulása a fő témává, melyben a minimalista kompozíciók a tűnő időről és az elszakadás fájdalmáról szólnak.

Weiler kiállítása nemcsak kérdéseket tesz fel – lehet-e itthon maradva világhírűvé válni? –, de egyúttal erőt is ad: emlékeztet arra, hogy bárhogy döntünk, a múltunk nélkül nincsen jövőnk.