A kiállításon látható fotók a világot ma leginkább foglalkoztató kérdéseket járják körül: háborús konfliktusok, politikai válságok, klímaváltozás, migráció, családi történetek és az állatvilág. A képek nemcsak dokumentálnak, hanem gondolkodásra ösztönöznek, új szempontokat kínálnak és emlékeztetnek a sajtófotó erejére.

A World Press Photo szervezői hisznek abban, hogy a pontos, sokszínű, kiváló minőségű vizuális történetek elősegítik a kölcsönös megértést a világban. Annak érdekében, hogy globálisabb és jobb földrajzi egyensúlyt biztosítsanak az információban, a World Press Photo Foundation 2021-ben regionális stratégiát vezetett be, megváltoztatva az éves pályázat és a bírálat szerkezetét. A pályázat hat világrégióval dolgozik – Afrika, Ázsia, Európa, Észak- és Közép-Amerika, Dél-Amerika, valamint Délkelet-Ázsia és Óceánia.

A pályázatokat abban a régióban bírálják és díjazzák, ahol a fotók és történetek készültek, nem pedig a fotós nemzetisége alapján. Minden régiónak három kategóriája van: Egyedi képek, képriportok és hosszú távú projektek. Ezek a kategóriák olyan pályázatokat fogadnak el, amelyek híreseményeket, eseményeket és azok következményeit, valamint társadalmi, politikai és környezeti kérdéseket vagy megoldásokat dokumentálnak.

A Pályázatra 3 778 fotográfus, 141 országból, összesen 59 320 fotót küldött be, amelyből végül 31 ország 42 fotográfusát dijazták.

Az igazságnak szemtanúra van szüksége. Ebben van óriási szerepe a World Press Photonak a létfontosságú történések bemutatásával, a sajtófotósok és a nyilvánosság oktatásával, a sajtószabadság védelmezésével.

1. Ebrahim Alipoor

A golyó nem ismeri az országhatárokat. A kolbar (határhordár) a hátán cipel mindent, háztartási gépet, mobiltelefont, ruhaneműt a bizonytalan terepen Irakból és Törökországból az iráni Kurdisztánba. Az iráni kormány sok ilyen áru importját tiltja, hogy megvédje a hazai ipart és devizát takarítson meg a nyugati szankciók idején. A kurdok évtizedek óta tartó kirekesztettsége súlyos munkanélküliséghez vezetett a régióban, sokan ezért állnak hordárnak. Sok kolbar egyébként legálisnak tekinti ezt a kockázatos tevékenységet, hiszen összetartoznak kurd testvéreikkel, az országhatárokat nem ismerik el. A határőrök és biztonságiak azonban bármikor lelőhetik őket. Hordárok kapaszkodnak felfelé a rengeteg emberéletet követelő, veszedelmes "halálfolyosónak" nevezett határátkelőn. Kurdisztán, Irán, 2019. június 1.

2. Federico Ríos

Az elszánt remény ösvényei. A fotós projektje a Darién régióban, a Kolumbiát és Panamát összekötő sűrű dzsungelben húzódó 100 kilométeres szakaszon átkelő migránsok veszélyes útját dokumentálja. Több mint egymillióan birkóztak meg ezzel az úttal 2021 óta. Különböző nemzetek fiai menekülnek: afgánok a tálibok uralma elől, venezuelaiak a gazdasági összeomlás elől, kínaiak az önkényuralom elől és még sokan, kivétel nélkül egy jobb élet reményében. Útjuk rengeteg veszélyt rejt: alattomos folyók, kíméletlen terep, az erőszak és a kizsákmányolás állandó fenyegetése. Sokan soha nem érkeznek meg. Akiknek pedig sikerül, azok egy másik nehéz út elején találják magukat, ami Közép-Amerikán és Mexikón keresztül vezet az Egyesült Államokba. Luis Miguel Arias (28 éves) megpihen kislányával, Melissával (4 éves) a hegyen. Venezuelából csatlakoztak ahhoz a több mint 250 000 menekülőhöz, akik 2022-ben keltek át a dzsungelen. Darién régió, 2022. szeptember 23.

3. Musuk Nolte/Panos Pictures/Bertha Foundation

Aszály az Amazonas vidékén. Az Amazonas folyó vízszintje rekordalacsony az éghajlatváltozás miatt súlyosbodott aszály miatt. Ez az ökológiai válság veszélyezteti a biológiai sokféleséget, tönkreteszi az ökoszisztémákat, és kihat a folyóktól függő helyi közösségek megélhetésére. Az aszályok fokozódásával sok helyi lakos nagy nehezen arra a döntésre jut, hogy elhagyja a földjét és városi közegben próbál boldogulni, ami végérvényesen megváltoztatja a régió társadalmi szerkezetét. A fotós projektje az éghajlatváltozás gyakran elvont és nehezen megjeleníthető hatásait kézzelfogható és konkrét valóságként mutatja meg, amely meghatározza a természethez szorosan kötődő, sebezhető közösségek jövőjét. Janderson Silva családja a Solimões folyó kiszáradása miatt nehezen adja el portékáját, a banánt. A hajójuk elromlott, a javítás drága. A folyó alacsony vízállása miatt kénytelenek 1,5 kilométeren keresztül a hajózható szakaszig cipelni a banánt. Manacapuru, Amazonas, Brazília, 2024. október 3.

4. John Moore/Getty Images

Éjszaka a határon. Kínai menekültek melegednek a hideg esőben, miután átlépték az amerikai-mexikói határt. Campo, Kalifornia, 2024. március 7. A Kínából az Egyesült Államokba irányuló illegális bevándorlás az elmúlt években jelentősen erősödött több tényező miatt is, ilyen például a gyengélkedő kínai gazdaság és az anyagi veszteség a szigorú zéró-COVID szabályozás miatt. A kínai közösségi médiaplatformokon újabban oktatóvideókkal tanítják a határátlépést. Ez az egyszerre földöntúli és meghitt fotó a menekülés sokrétű valóságát érzékelteti, amit az amerikai közbeszéd hajlamos leegyszerűsíteni és átpolitizálni.

5. Tatsiana Chypsanava_Pulitzer Center_New Zealand Geographic

Te Urewera – a Tūhoe nép élő őse. Az új-zélandi Te Urewera térség Ngāi Tūhoe maori törzse rendületlenül őrzi függetlenségét. Soha nem veszítették el a nyelvükhöz és kulturális identitásukhoz való kötődésüket, és egy áttörést jelentő 2014-ben kötött megállapodás az új-zélandi kormánnyal lehetővé tette, hogy ősi földjeiket kulturális értékeiknek megfelelően gondozzák.

6. Jerome Brouillet_Agence France-Presse

Gabriel Medina a 2024-es párizsi olimpián. A brazil Gabriel Medina diadalmasan tör elő egy nagy hullámból a férfi szörf harmadik fordulójának ötödik futamában a 2024-es olimpián. Teahupo'o, Tahiti, Francia Polinézia, 2024. július 29. Gabriel Medina szinte tökéletes, 9,9-es eredményt ért el a futamban, ezzel bronzérmes lett, az aranyat a francia Kauli Vaast szerezte meg. Ezt a fotót rengetegen látták, csak Medina Instagram oldalán több mint 9,5 millió lájkot kapott. A szörf a 2020-as tokiói olimpián debütált. A 2024-es játékok szörfversenyeit Párizstól majdnem 26 000 kilométerre, Franciaország félautonóm tengerentúli területén, Francia Polinéziában, az erőt próbáló hullámairól nevezetes Tahitin rendezték meg.

7. Mosab Abushama

Az élet nem áll meg. Készül a vőlegény esküvői fotója. Szudánban az a szokás, hogy lövésekkel köszöntik az esküvőt. A fegyver egyszerre jelképezi a házasságkötés örömét és a háború hétköznapjait. Omdurmán, Szudán, 2024. január 12. A fotó mobiltelefonnal készült. 2024 januárjában egy barátja megkérte a fotóst, hogy örökítse meg az esküvőjét Omdurmánban, ahol állandósultak a légicsapások. "A városban zajló összecsapások és a kiszámíthatatlan bombázás ellenére az esküvő egyszerű, de vidám esemény volt családi és baráti körben. A 2023 áprilisa óta tartó szudáni háború borzalmakat, menekülést jelent, kénytelen voltam elhagyni az otthonomat, ahol nevelkedtem és a város másik részébe kellett költöznöm. Soha nem gondoltuk, hogy ilyen lesz majd az életünk. De ez az esküvő legalább felidézte a hétköznapok örömét a tragédia és az elkeseredés ellenére", mondta Mosab.

8. Marijn Fidder

Tamale Safalu testépítő edz otthona előtt. Kampala, Uganda, 2024. január 25. Annak ellenére, hogy 2020-ban egy súlyos motorbaleset miatt elveszítette a lábát, Tamale Safalu nem hagyott fel a versenyszerű testépítéssel, és ő lett az első fogyatékkal élő sportoló Ugandában, aki egészséges sportolókkal versenyezhetett. A nehézségekkel szemben tanúsított ereje és elszántsága szembeszegül az előítéletekkel és ösztönzőleg hat az emberekre minden élethelyzetben. „Azzal, hogy testépítőként versenyzem a színpadon, bátorítani akarok minden fogyatékkal élő embert, hogy ismerje fel saját tehetségét és soha ne keseregjen", mondta Tamale.

KISÉRŐ KIÁLLÍTÁSOK:

Budapest 75 Budapest közigazgatási területét 75 évvel ezelőtt, 1950-ben alakították ki. A kiállítás korabeli Fortepán képekkel és híradó részletekkel emlékezik meg az ötvenes évekről

Jelle Krings: Vasemberek A háború Ukrajnában a vasúti közösség szemszögéből.

Water A Duna-alföldről, amely Európa egyik legnagyobb ivóvíz-tartalékát rejti, amely védelmet igényel.

Kiemelt kép: A majommánia vége a thaiföldi városban. A szerencsehozónak tartott makákók a Bangkoktól északra fekvő "Majomváros", Lopburi arculatának meghatározó részei. A városba özönlöttek a turisták, hogy megnézzék és gyümölcsökkel kényeztessék őket. 2020-ban a majmok száma már 3121 volt, aztán a COVID-19 járvány miatt a turisták eltűntek. A garázda majmok egyre agresszívabbá váltak, szembeszálltak a helybéliekkel, ennivalót loptak és dulakodtak. A lakosok csúzlival próbálták elriasztani őket, a hatóságok pedig 2024 áprilisában sterilizációs programot hirdettek, hogy a helyzetet normalizálják. Egy hosszúfarkú makákó egy motorkerékpár visszapillantó tükrébe néz a Phra Prang Sam Yot templom közelében. 2024. február 3.