A hőhullámok a mentális egészségre is hatással vannak
Ha extra nyűgösnek érezzük magunkat, amikor a hőmérséklet emelkedik, annak oka van, egyes emberek pedig jobban ki vannak téve ennek a kockázatnak, mint mások.
A JAMA Psychiatry című szaklapban 2022-ben közzétett tanulmány szerint a mentális egészségügyi vészhelyzetek súlyosbodnak a meleg időjárás esetén, a sürgősségi osztályokon többször fordulnak meg szorongás, hangulatzavarok, stressz és kábítószer-használat miatt, amikor a szokásosnál melegebb van. Emellett a kutatások azt mutatják, hogy nyáron megnő az erőszakos bűncselekmények száma.
Kim Gorgens, a Denveri Egyetem Szakmai Pszichológia Doktori Iskolájának klinikai professzora szerint általánosságban elmondható, hogy a hőség és a személyközi antiszociális viselkedés egész csoportja között valóban érdekes, kimutatható kapcsolat van.
Gorgens szerint az ilyenkor esetlegesen előforduló ingerlékenység, ellenségesség, agresszió és udvariatlanság a stresszre vezethető vissza.
„Az extrém hőség, ha hosszan tartó... olyan környezeti stresszfaktor, amelyet az emberek nem tudnak befolyásolni”
– mondja Michael Groat, a connecticuti Silver Hill Kórház pszichológiai igazgatója.
A helyzet feletti kontroll elvesztésének érzése pedig nem tesz jót a mentális egészségnek. Groat szerint az irányítás érzése fontos a depresszióból való felépüléshez, és általában véve a stressz kezelésében is hasznos.
Ráadásul a hőség krónikus és kikerülhetetlen lehet, különösen, ha sok időt töltünk olyan helyeken, ahol nincs (vagy gyenge) légkondicionálás. Groat szerint a folyamatos stresszhatások fáradtságérzetet okozhatnak, és akár ingerlékennyé is tehetik az embert.
„És ha megnézzük a szélsőséges stressz néhány tünetét, akkor ezek szorosan átfednek a depresszió tüneteivel... koncentrációs nehézségek, fáradtság, az az érzés, hogy az ember elveszíti a motivációját.Ez is csökkentheti a hangulatot.”
Az éghajlatváltozással kapcsolatos szorongást sem lehet figyelmen kívül hagyni, az is hatással lehet a stressz-szintre.
„Sok olyan embert látunk, akik ezeket a szélsőségesebb időjárási [eseményeket] az éghajlat tartós változásának jeleként azonosítják és kapcsolják össze.Ezek az állandó éghajlati változások sok emberben félelmet és aggodalmat váltanak ki a következő kérdésekkel kapcsolatban: "Oké, mit mond ez a jövőnkről?" Mit mond ez más szélsőséges időjárási jelenségekről, amelyekkel esetleg szembe kell néznünk?”
– jegyzi meg Groat.
Hőség okozta alvászavar
Hőségben az alvás sem könnyű dolog. Az éjszaka közepén izzadtan ébredni, az általános rossz közérzet vagy az elalvási nehézségek a legtöbb ember számára ismerősek. Groat szerint ez is hozzájárul a magas hőmérséklet miatt fellépő stressz egy részéhez.
„És az egyik dolog, amit a különböző mentális zavarokat – szorongás, depresszió, bipoláris betegség, skizofrénia – vizsgáló számos kutatásból tudunk, hogy az alvászavarok, mint az álmatlanság, az ébredés, az ilyen jellegű dolgok közvetlen hatással vannak a hangulatra és a jóllét érzésére.”
Sajnos, mint sok más helyzetben, a veszélyeztetett népességcsoportokat érinti leginkább a szélsőséges hőség.
Gorgens szerint a mentálisan beteg emberek jelentik a legnagyobb kockázatot a csúcsválságok idején a valóban rossz egészségügyi eredmények szempontjából, ők halnak meg az elsők között, náluk a legnagyobb a hőguta kockázata. Ez vonatkozik azokra az emberekre is, akiknek bizonyos fizikai egészségügyi társbetegségeik vannak. Ezek számára a szélsőséges hőség különösen veszélyes.
A társadalmi egyenlőtlenségek itt jönnek szóba. Például valaki, aki mentális válságban van egy légkondicionáló nélküli helyiségben, nagyobb valószínűséggel hagyja el a fülledt szobát a friss levegőért. Ez hozzájárulhat a mentális egészségügyi vészhelyzetek megnövekedett arányához, ezek a vészhelyzetek egyszerűen láthatóbbak egy meleg napon, mint egy mérsékelt napon.
Ráadásul a kutatások azt mutatják, hogy az igazságtalan helyzetekben az emberek nagyobb valószínűséggel élnek át agresszió érzését és nehéz gondolatokat.
„Van egy igazán fontos korrelációs kapcsolat a megnövekedett hőség és az antiszociális viselkedés között. És ez aránytalanul nagy mértékben érinti a marginalizált közösségeket. És ez nem fog egyhamar javulni valamilyen igazán tudatos érdekérvényesítés és beavatkozás nélkül”
– magyarázza Gorgens.
(Huffpost)
Nyitókép: Shutterstock
