A férfiakban vagy a nőkben van több kreatív potenciál?

A kutatások szerint a férfiakat magasabb kreatív teljesítményre értékelik, mint a nőket, de ez a sztereotípia az utóbbi időben csökkenőben van. A nemi sztereotípia nagyobb mértékű, amikor a munkavállalók saját kreativitásukat értékelik, mint amikor mások osztályozzák azt. A szervezeteknek figyelemmel kell lenniük a nemi alapú kreativitási sztereotípiákra, és intézkedéseket kell tenniük azok enyhítésére.

A Journal of Applied Psychology című folyóiratban megjelent új kutatás a pszichológiai tudományok egyik vitatott kérdésében nyújt némi nagyon szükséges perspektívát: Van-e nemek közötti különbség a kreatív potenciál és teljesítmény terén? A szerzők felvetése szerint bár a férfiakról néha azt gondolják, hogy kreatívabbak, mint a nők, empirikus szempontból ez valószínűleg nem így van. Sőt, új tanulmányok azt mutatják, hogy az a sztereotípia, miszerint a férfiak kreatívabbak, idővel erodálódik, és kevésbé hangsúlyos a nemek közötti egyenlőséget jobban megvalósító országokban, írja a Psychology Today.

„Azt találtuk, hogy a férfiakat magasabb kreatív teljesítményre értékelték, mint a nőket. Ugyanakkor optimista eredményeket találtunk a nemi sztereotípiák elmúlt években bekövetkezett csökkenésével kapcsolatban”

– mondja Snehal Hora, a University at Buffalo School of Management kutatója és a tanulmány vezető szerzője.

A jelenség jobb megértése érdekében a kutatók 259 független, a nemek és a kreativitás témájában az elmúlt évtizedekben végzett tanulmány adatait gyűjtötték össze. Az eredményekből kiderült, hogy az idő múlásával csökkent az a problémás hiedelem, hogy a férfiak felsőbbrendűek a kreatív területeken – de az is, hogy a nemek szerinti iparági összetétel nem befolyásolta a sztereotípia elterjedtségét.

„Arra számítottunk, hogy a nemek közötti különbség csökken azokban az iparágakban, ahol a nők nagyobb arányban vannak jelen. Meglepő módon azonban eredményeink azt mutatták, hogy iparágtól függetlenül a nemek közötti különbség a kreatív teljesítmény terén problematikusan átható”

– tette hozzá Hora.

Hora ezt bizonyítéknak tekinti arra, hogy a szervezeteknek jobban oda kell figyelniük a nemek közötti kreativitási sztereotípiákra, és intézkedéseket kell hozniuk azok enyhítésére. A kutatás egyik kulcsfontosságú megállapítására rámutatva megjegyzi, hogy a nemi sztereotípia nagyobb volt akkor, amikor a munkavállalók saját kreativitásukat értékelték, mint amikor azt mások értékelték.

„Egyszerűen fogalmazva, úgy tűnt, hogy – tudatosan vagy sem – a nők önkritikusabbak voltak, amikor a kreativitásról volt szó. Bár mások elfogultan értékelték a nők kreatív teljesítményét, a nők saját magukkal szembeni elfogultsága erősebbnek tűnt.”

Az utóbbi években a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos tanulmányok egyre inkább mások előítéleteire összpontosítottak, és kevesebb hangsúlyt fektettek azokra a tudatalatti előítéletekre, amelyeket a nők saját magukkal szemben alakítanak ki – mutat rá Hora. Emiatt a szerzők azt javasolják, hogy a szervezeteknek intézkedéseket kellene tenniük a megfelelő környezet biztosítása érdekében, ahol a nők nemcsak bátorítva és jól érzik magukat kreatívnak lenni, hanem arra is buzdítják őket, hogy pontosan lássák kreativitásukat.

Egy olyan környezet, amely elősegíti a nemek közötti egyenlőséget, a kedvességet, az egyenlőséget és a másokkal való törődést, valószínűleg jótékonyan hat a nők és a férfiak kreativitásának fellendítésére, vélik a szerzők. A kutatók azt is megjegyzik, hogy a nemek közötti különbség a kontextustól és a kulturális tényezőktől függ.

„A kultúra is jelentős szerepet játszott a nemek közötti különbség meghatározásában. A férfiasabb kultúrák (pl. az USA) hátrányosan hatottak a nők kreativitására, míg a nemek közötti egyenlőséget vagy kapcsolatokat előtérbe helyező kultúrák (pl. az északi országok) elősegítették a nők kreativitását”

– írják a szerzők.

Megmagyarázhatatlan kérdés még a kreatív teljesítményben mutatkozó csekély, de átható különbség, ami kérdéseket vet fel a férfiak és nők kreatív képességeinek viszonylagos egyenlőségével kapcsolatban.

„Ha a kreativitás képessége azonos a nemek között, akkor miért különbözik a teljesítményük?”

– teszi fel Hora a kérdést.

Nyitókép: Shutterstock / Roman Samborskyi