egy alvó nő betakarózva

Salvador Dalí is ezt az alvási módszert alkalmazta, ha több kreativitásra volt szüksége

Vajon mitől lehet olyan különleges a Twilight Zone fantázianevet viselő alvási módszer? Leginkább attól, hogy Salvador Dalí, valamint Thomas Edison is alkalmazták. Egy frissen közölt tanulmány eredményei ráadásul azt mutatjuk, ez a technika valóban alkalmas arra, hogy felturbózzuk kicsit agyunk működését.


A folyamat lényege, hogy a mély és korai alvásszakaszok határán az ember felkeljen, ebben az állapotban ugyanis több kreatív gondolatunk születik, hiszen ilyenkor a valóság keveredik a fantáziával. Dalí és Edison a technika alkalmazása közbe ülve aludtak el, úgy, hogy a kezükben mindig tartottak egy olyan tárgyat — például kanalat —, mely az alvás miatt elernyedt kézből kiesve nagy zajt csap, felkeltve ezzel az embert.

A tudomány nyelvén ezt hipnagógia állapotnak vagy N1-nek nevezik, és csupán pár percig tart. Az emberek egész éjszakai alvásuknak csupán öt százalékát töltik ebben a szakaszban. Ilyenkor különböző formákat, színeket vagy álomfoszlányokat látunk mindeközben még észleljük a valóságból bejutó ingereket.

egy alv\u00f3 n\u0151 sz\u00fcrke p\u00f3l\u00f3ban

Fotó: Unsplash/Vladislav Muslakov

A technikát alkalmazó zsenik már-már alátámasztották a módszer működését, de vajon ugyanígy hasznos lehet átlagemberek számára is? Egy kutatócsoport ezt vizsgálta 103 önkéntes résztvevő segítségével.

Az alanyok mindegyike egészséges alvási szokásokkal rendelkezett. A szervezők megkérték őket, hogy a kísérletet megelőző napon kerüljék az élénkítő szerek használatát, valamint aludjanak kicsivel kevesebbet, mint általában szoktak.

Egy matematikai feladatsort kellett megoldaniuk, aminek végén egy séma szerinti számsorozat utolsó három tagját kapták meg. Bár a kutatás résztvevőivel csak két információt osztottak meg a számok sorával kapcsolatban, valójában volt egy harmadik is, ám ezt titokban tartották. Ha utóbbira sikerült rájönniük, az egész egyenlet megoldása egyszerűbbé vált. Erre azonban csak azok voltak képesek, akik kreatívabban gondolkodtak, és nem csak a megadott tényekhez ragaszkodtak— írta a ScienceAlert.

Tíz ehhez hasonló egyenletet kellett elvégezniük, aztán pedig 20 perc szünet következett. Ez idő alatt egy csendes szobába vonultak el, ahol kényelmes pozícióban aludni, vagy legalábbis pihenni próbáltak egy fotelben, karjukat a karfán kívülre helyezve, benne egy csészével. Ha a tárgy leesett, akkor felébredtek, ezzel pedig izolálták az N1-hatást.

Miután a nyugalmi szakasz befejeződött újabb egyenletek következtek, hasonlóan egy rejtett segítséggel. Feljegyezték, hogy az alanyok jelentősen gyorsabban oldották meg a feladatot, és többen találták meg az extra szabályt. Azt állapították meg, hogy akik legalább tizenöt másodpercet töltöttek az N1-szakaszban, 83 százalékos eséllyel fedezték fel a rejtett kódot. Ez a hatás teljesen eltűnt, ha az alanyok mély alvásba kerültek, a kettő között pedig nagyjából egy perc volt a különbség.

Nyitó: Unsplash/Lux Graves