Nevetséges ok miatt bújt el III. Károly elől a királyi család alkalmazottja
A brit királyi család életének apró, humoros, szinte már teljesen emberi történeteivel nem lehet betelni. Alábbi cikkünkben például egy olyan alkalmazott sztoriját meséljük el, aki egyszer elbújt egy szekrénybe, hogy Károly király ne láthassa meg.
Grant Harroldot 2003-ban vették fel a királyi családhoz komornyiknak, miután már évek óta arról álmodott, hogy találkozzon II. Erzsébet királynővel. Célja elérése érdekében többször is levelet küldött a néhai uralkodónőnek, majd a kiválasztása után egy hat hónapos interjúsorozaton vett részt.
Visszaemlékezésében elárulta, hogy nagyjából 11-12 éves korában fogalmazódott meg benne, hogy a királyi család személyzetében akar dolgozni. A Marie Claire cikkében így idézték Harrold szavait:
„Írtam a királynőnek néhányszor, aztán 2003-ban valamiért végül felkerestek, hogy van egy állás. Hat hónapig interjúztam, a végén találkozhattam Károly herceggel, és felajánlottak egy állást. Hét évig maradtam a hercegnél. Néhányan azt mondják, hogy hét év nem hosszú idő, de a komornyikok világában hét év, amikor valaki házában élsz, elég intenzív.”
25 éves korában találkozott először munkaadójával, aki akkor még walesi herceg volt, majd egy évvel később a királynővel is beszélhetett. Elmondása alapján nagyon izgatott volt II. Erzsébet jelentlétében, hiszen nem tudta, mit kellene mondania ilyen helyzetben. Bizonyára rossz döntés lett volna azzal a kérdéssel kezdeni, hogy megkapta-e az évekkel korábban írt leveleit.
Annak ellenére, hogy sosem volt nagyobb botlása a személyzet tagjaként, felidézett egy esetet, amikor nagyon kínos helyzetbe hozta magát a mostani király előtt. Bár 7 évig dolgozott III. Károly mellett, a kezdeti időkben nem volt annyira tisztában a protokollal, így könnyen pánikba esett bizonyos szituációkban.
„Emlékszem, egyszer Skóciában összefutottam a herceggel és a hercegnével. Akkoriban még elég új voltam, és nem ismertem a protokollt, amikor találkozol velük, például, hogy meghajolsz-e, szóval bepánikoltam. A végén egy szekrénybe bújtam.
Látták, hogy bemegyek, és kint álltak, végül megkérdezték, kijövök-e. Kijöttem, és csak néztek rám, én pedig úgy tettem, mintha tévedés történt volna. Nevettek rajta, de ez megmutatta nekem, hogy mennyire lazák voltak”
— mondta Grant Harrold a visszaemlékezésében.
Nyitókép: Getty
