Arcbőrét a tükörben vizsgáló nő

Ez a 4 típusú pattanás, és így kell kezelni őket

Mindannyiunknak volt már pattanása, ami teljesen normális. A tiszta bőr érdekében azonban nemcsak a helyes arcápolás fontos, hanem első lépésként az azonosítás, hogy milyen típusú pattanásokkal van dolgunk. Ebben segítünk eligazodni.


Enyhe, közepes vagy súlyos a pattanásom?

Végtelen számú bőrápolási termékhez juthatunk hozzá a pattanások kezelésekor, de a vény nélkül kapható bőrápolási termékek csak az egyenlet felét jelentik. Míg enyhe és néhány közepesen súlyos pattanás esetén elvégezhetik a munkát, a súlyos pattanásokkal küszködőknek nem lesznek elegendőek.

Ha az utóbbi kategóriába tartozunk, vagy nem tudjuk egyedül kezelni a mérsékelt pattanásokat, akkor valószínűleg vény nélkül kapható tisztítószereket és hidratáló krémeket kell párosítanunk vényköteles helyi és szájon át szedhető gyógyszerekkel. Honnan tudjuk tehát, hogy melyik csoportba tartozunk?

Dr. Robert Finney, az Entieré Dermatology bőrgyógyász szakorvos szerint az enyhe pattanások közé az alkalmi, néhány napig tartó kiütések tartoznak. Előfordulhat, hogy marad némi hiperpigmentáció, de ez hagyományosan elég gyorsan elhalványul.

„A mérsékelt akne az, amikor már mélyebb pattanások kezdenek megjelenni, ezek rendszeresebben jönnek, és valójában ritkábban tiszta a bőröd. Ha ezek a fellángolások elmúlnak, akkor maradnak a foltok, amelyek egy kis ideig megmaradnak. Akkor állsz közelebb a súlyos pattanásokhoz, ha folyamatosan cisztás elváltozásaid vannak, ha a pattanásos múltadból származó hegesedés jelei vannak, és a kitörések hosszú ideig tartanak”

– magyarázza.

Az akne típusai

Az aknés elváltozásoknak négy fő típusa van – magyarázza Dr. Shari Marchbein bőrgyógyász, a Niche Dermatology alapítója. Az agresszió sorrendjében vannak a komedónok, más néven fehér- és mitesszerek, a papulák, a pusztulák és a cisztás-csomós akne.

„A mitesszerek és a fehér mitesszerek az alapozó pattanásaid, amelyek minden más pattanáshoz vezetnek. Még az apró pattanások is cisztás elváltozásokká alakulhatnak, és hegesedéshez és pigmentációhoz vezethetnek, ezért érdemes kezelni még a legenyhébb pattanásokat is.”

Finney szerint a kezelés attól függ, hogy a pattanásaink melyik táborba tartoznak: gyulladásos (azaz vörös és duzzadt) vagy nem gyulladásos (azaz bőrszínű és duzzadt). A gyulladásos aknét antibakteriális összetevőkkel, például benzoil-peroxiddal, valamint szájon át szedhető gyógyszerekkel kell kezelni, míg a nem gyulladásos aknét leginkább olyan összetevőkkel, mint a szalicilsav.

Az alábbiakban az egyes pattanástípusok és a hozzájuk tartozó kezeléseket mutatjuk be részletesebben.

1. Mitesszer

A mitesszereket egy kis fekete pötty jelzi, és elég könnyű azonosítani. Ezek az eltömődött és nyitott pórusaink, melyek akkor alakulnak ki, amikor a szőrtüsző nyílása eltömődik olajjal, elhalt hámsejtekkel vagy a kettő keverékével. Minél több az olaj és az elhalt hámsejt, annál valószínűbb, hogy eltömődés alakul ki. Aztán, amikor ez az egész a levegővel érintkezik, vagy kölcsönhatásba lép a szennyeződéssel, a feltételezések szerint oxidálódik és megfeketedik.

A mitesszerek a faggyúmirigyek (más néven olajmirigyek) magas koncentrációjának köszönhetően leginkább a T-zónában jelennek meg, de az állon, a háton és a mellkason is gyakoriak, a bőrünk összetételétől függően. A tüszők nem mind egyformák méretben, szívósságban vagy ügyességben. A férfiak például hajlamosabbak lehetnek a tüszők megrepedésére ott, ahol borotválkoznak, míg másoknál bizonyos területeken, például az orron lévő tüszők túltermelik az olajat.

Az eltömődéseket és az olaj feltörését célzó kezelések – mint a szalicilsavak, a Differin gélek és a hámlasztók – valóban segíteni fogna. Ezt szem előtt tartva a szakember első ajánlása általában egy retinoid, például a vény nélkül kapható adapalén vagy egy vényköteles készítmény. Bár a retinoidok számos előnnyel rendelkeznek, nem mindenki képes elviselni azok szárító hatását. Jó alternatíva lehet az eltömődésre az azelainsav is, amely a hiperpigmentációt is blokkolja. A kezelés szárító hatása ellen egy könnyű, nem komedogén gél hidratáló krémre is szükségünk lesz.

2. Whitehead, azaz zárt komedó

Az alapjuknál piros színűek, és van egy kis gennyes fejük, ami elég csábítóan vár arra, hogy kinyomjuk, de nem tegyük. Nagyon hasonló a kialakulásuk a mitesszerekéhez, a tüsző megreped az olaj, az elhalt hámsejtek és a baktériumok túlszaporodásának tökéletes viharának köszönhetően. A mitesszerrel ellentétben azonban itt egy plusz gyulladásos réteggel kell foglalkozni.

Ha az elzáródás után még mindig próbál átjutni az olajtermelés, akkor az felgyülemlik mögötte. A baktériumok elszaporodása szereti ezt a gyulladásos környezetet odalent, és mikro-áttöréseket, vörös megjelenést hoz létre, és végül ehhez a gennyes fejhez vezethet. Bár nagyon nyilvánvaló az elzáródás, ez még mindig felületes jellegű, és a bőr legfelső rétegében található, míg a gennyes pattanások és a ciszták sokkal mélyebben gyökereznek a bőrben.

Az egyik legjobb vény nélkül kapható kezelési módja a benzoil-peroxid. A lemosók segíthetnek, de ezek csak rövid ideig tartó érintkezést jelentenek. Bármi, ami csak néhány percig marad ott, kevésbé lesz hatással, mint valami, amit magunkon hagyunk. Itt is érdemes a bőrápolási rutinunkba beépíteni a retinoidot vagy azelainsavas terméket, hogy segítsünk az eltömődéseken. Emellé pedig használjunk olyan fényvédőt és hidratálót, amelyet pattanásos bőrre terveztek, de ami a legfontosabb, hogy ne nyomkodjuk ezeket a pattanásokat, mert a már megrepedt tüsző még jobban megreped, és még több gyulladásos sejtet hozhat magával.

3. Papula, azaz göb

A papula a bőr felszínén lévő, egy centiméternél kisebb méretű dudor, mely általában a pórust eltömítő felesleges olaj és elhalt hámsejtek miatt alakul ki. A mitesszerrel vagy zárt komedókkal ellentétben azonban a papulák szilárdak lesznek, nincs bennük genny, és lehetnek vörösek, hússzínűek vagy barnák. Bár ez nem feltétlenül előfeltétel, gyulladás esetén érzékenyek lehetnek. Bárkinek lehet papulája, de a zsíros bőrtípusoknál a leggyakoribbak.

A papulák nem mindig aknés jellegűek, borotválkozás után is felbukkanhatnak, amikor a szőrszál a felszín fölé próbál nőni, de a tüszőt eltömítő elhalt hámsejtek ellenállásába ütközik. A szőrszál ekkor a bőrbe nőhet, ahelyett, hogy a tüszőből nőne ki. Erre válaszul a szervezet gyulladásos választ vált ki, hogy kiszorítsa a szőrszálat.

A papulák kezelésénél a baktériumok, a gyulladás és az olajtermelés csökkentésére kell összpontosítani. A legjobb antibakteriális összetevő itt is a benzoil-peroxid. Ha a pattanások mérsékeltebbek vagy súlyosabbak, a bőrgyógyász vényköteles gyógyszert írhat fel. Ha a pattanások gyulladásosak, a vény nélkül kapható adapalént vagy niacinamidot érdemes alkalmazni, az olajosodásra pedig a szalicilsav, az azelainsav és a retinol hatékony összetevőknek számítanak.

4. Pusztula

A gennyes pustulát olyan pattanásként definiáljuk, amely nem szilárd, hanem fehér vagy sárga gennyel van tele. Ugyanúgy kezdődik, mint a papulák, de a szervezet nagyobb immunválaszt ad, ami több gyulladást okoz, így nagyobb lehet a baktériumterhelés is. Gondoljunk a gennyes pattanásra úgy, mint a papula dühösebb nagytestvérére. A genny a szervezet fertőzés elleni küzdelem természetes eredménye. Ez egy sűrű fehér vagy sárga folyadék, amely a szervezet által a fertőzés elpusztítására küldött elhalt fehérvérsejtekből, elhalt hámsejtekből és maradék baktériumokból áll.

Bár a gennyes pattanásokat csírájában el lehet fojtani, lehetséges, hogy a pattanások súlyosabb formájává fokozódnak. Ha egy pusztula nagyon mélyen van a bőrön, vagy ha a szervezet immunválasza nem elég erős ahhoz, hogy elpusztítsa a fertőzést, a pusztula mély csomóvá válhat, ami antibiotikumos kezelést igényel.

A pusztulát ugyanúgy kell kezelni, mint a papulákat, olyan termékekkel, amelyek antibakteriális (benzoil-peroxid), gyulladáscsökkentő (niacinamid vagy adapalén) és eltömődé scsökkentő (szalicilsav, azelainsav, retinoidok) hatásúak.