Se emlék-, se jövőképek — az afantázia megnehezíti az életet
Az afantázia ellehetetleníti az embert attól a képességétől, hogy képzeletben képeket jelenítsen meg a múltbéli esetekről, vagy jövőbeli valószínű történésekről. Egy új kutatás azt vizsgálta, hogy ez az állapot milyen hatással van más agyi funkciókra, például a memóriára.
Az afantázia már a 19. század óta egy közismert rendellenesség, azonban csak az utóbbi években kapta meg a kellő tudományos figyelmet. Az eddig elvégzett tanulmányok kitértek például arra, hogy miként jelentkezik ez az embereknél. Egy 2020-as kutatás megállapította, hogy az afantáziában szenvedők csökkent képességekkel rendelkeznek a múlt képeinek felidézésére, valamint a jövőbeli események elképzelésére is.
Azokat a vizsgálatokat Alexei Dawes, kognitív idegtudós vezette, ezúttal pedig csapatával tovább bővítették az eddig talált ismereteket a betegséggel kapcsolatban. Dawes így beszélt a tesztekben elemzett agyi funkciókról:
„Az epizodikus emlékezet és a jövőbe tekintés funkcionálisan hasonlóak. Mindkettő olyan mindennapi kognitív folyamat, amely események és jelenetek rekonstruáló szimulációját foglalja magában, amelyet jellemzően anekdotikusan élénk érzékszervi visszajátszás — vagy előjátszást — kísér vizuális képek formájában."
A kísérletben 60 alany vett részt, akiknek a fele afantáziában szenvedett, a másik oldal pedig teljesen hétköznapi emberekből állt, akik kontrollcsoportként funkcionáltak. Kezdetnek egy tesztet töltöttek ki, amelyet általában felnőtteknek adnak az önéletrajzi emlékezetük felmérésére. A kérdésekben hat valós, fontos életrajzi eseményre kellett visszaemlékezniük, majd hat fiktív, jövőben játszódó helyzetet írtak le.
Természetesen mindkét szegmensnél törekedni kellett a történés lehető legpontosabb leírására. Az eredmények megmutatták, hogy az afantáziás személyek lényegesen kevesebb epizodikus részletet generáltak, viszont hasonlóan teljesítettek a kontrollcsoporthoz a térbeli képalkotási képessége terén. A kapott adatok alátámasztanak egy elméletet, amely szerint a jövőbe tekintés olyan kognitív folyamat, ami a múltbeli emlékek töredékeiből állítja össze a későbbi lehetséges forgatókönyveket.
Mindez nem azt jelenti, hogy az afantáziás emberek képtelenek visszatekinteni múltbéli esetekre, vagy nem tudnak előregondolkodni, csupán a jelenetek belső rekonstruálásának képessége csökkent az ő esetükben. Ugyan még nagyon sok kérdés van a betegséggel kapcsolatban, viszont az ilyen tanulmányok segíthetnek a tünetek megértésében — írja a ScienceAlert.
Nyitókép: Unsplash/ian dooley
