Az Antarktiszon két ember a felhőket nézi

Az antarktiszi felhők mások, ez pedig módosíthatja az éghajlatváltozásról alkotott képet

Egy új tanulmány az Antarktisz területe felett lebegő felhők kémiáját tanulmányozta. A kutatások során olyan jelentős különbségre bukkantak a Föld többi táján látható égi jelenségektől eltérően, mellyel teljesen megváltoztathatják a globális éghajlatváltozásról alkotott modelleket.


A kutatók modellezés, műholdképek és felhőkön keresztülrepülések során gyűjtöttek adatokat, munkájuk során pedig megállapították, hogy az ott talált felhőkben sokkal jellemzőbb a másodlagos jégképződés folyamata. Ebben az esetben a jégrészecskék összeütköznek a túlhűlt vízatomokkal, majd még több jégdarabka képződik a felbomlásuk során.

A jelenség közben a felhők elhomályosodnak, ezzel pedig csökken a világűrbe visszaverődő napfény mennyisége. Ezek az adatok egyértelműen bebizonyítják a hőmérséklet befolyásolását. A jég képződés nagyon hatékonyan megy végbe állandóan, ellenben gyorsan is csapódik le az óceánba. Így csökken a felhőkben lévő vízmennyiség, ami megváltoztatja egyes tulajdonságaikat a fényvisszaverő képesség szempontjából.

Egy antarktiszi j\u00e9ghegy

Fotó: Unsplash/Jay Ruzesky

„A jégkristályok a vékonyabb felhő nagy részét teljesen kimerítik, így csökkentve a vízszintes lefedettséget. Ezek a felhő vastag magjában lévő folyadék egy részét is elszívják. A jégszemcsék tehát egyszerre csökkentik a felhőtakarót és homályosítják el a megmaradt felhőt"

— mondta Rachel Atlas, légkörkutató.

A februári időszak az antarktiszi nyár csúcspontja, mikor a felhők legnagyobb része ebbe a kategóriába tartozik. Nagyjából 90 százalékról lehet beszélni, így az ezek által kreált hatásokat nem szabad alábecsülni vagy figyelmen kívül hagyni.

A legtöbb éghajlatváltozással kapcsolatos kutatásban és modellben nem veszik figyelembe a különböző felhők eltérő hatásait, így sokkal nagyobb a hibázási lehetőség. A tanulmány szerzői ezen szeretnének változtatni és egyértelműsíteni akarják, hogy minden témához kapcsolódó kutatásban helyet kell szentelni ennek a szegmensnek.

„A Déli-óceán alacsony felhőit nem szabad folyékony felhőként kezelni. Az alacsony felhőiben kialakuló jégképződés jelentős hatással van a tulajdonságaira, és ezt a globális modellekben figyelembe kell venni."

— olvashatjuk a ScienceAlert cikkében.

Nyitókép: Unsplash/Cassie Matias