A Mars felszínéről készített illusztráció

Aszteroida másította meg a bolygók kialakulásáról alkotott képet

Egy kis aszteroida, amely egykoron a Marsról szakadt le, majd a Földbe csapódott, teljesen új információkat nyújtott a kutatóknak a bolygók keletkezéséről. A friss adatok fényében teljesen megváltoztak az eddigi elképzelések a vörös bolygóval kapcsolatban is.


A Chassigny nevű meteorit 1815-ben érkezett a Földre. Egy új tanulmány szerint a minták azt sugallják, hogy az illékony gázok keletkezéséének a módja ellent mond minden eddigi modellnek. Ilyen légnemű anyag lehet például az oxigén, a hidrogén, a nitrogén és a nemesgázok. Az eddigi elképzelések szerint a bolygók mindegyike a csillagok maradék anyagjaiból születnek.

Egészen pontosan a csillagok porból és gázból álló ködfelhőből keletkeznek, amikor egy sűrű anyaghalmaz a gravitáció hatására összeomlik. Ilyenkor a körülötte lévő felhőből további anyagokat nyel el a jelenség. Növekedés közben az anyagok korongot kezdenek alkotni, melyen belül a por és a gáz csomókba rendeződik, ezekből pedig kisbolygók alakulnak ki. Feltehetőleg a mi Naprendszerünk is egy hasonló folyamat eredménye.

Egy bolygó belsejének tehát a napköd összetételét kell tükröznie, míg légkörének főként a meteoritok illékony anyagjainak hozzájárulását. Mivel a Mars kifejezetten gyorsan, vagyis nagyjából 4 millió év alatt szilárdult meg, így jó mintát nyújthat a bolygók korai kialakulásának menetéről.

„Rekonstruálni tudjuk az illékony anyagok szállításának történetét a Naprendszer első néhány millió évében"

— mondta Sandrine Péron, geokémikus.

Ez persze csak akkor lehetséges, amennyiben a tudósok hozzáférnek egy mintához közvetlenül a Marsról. Ehhez járul hozzá a Chassigny nevű meteorit, amely nemesgáz-összetétele eltér a Mars légkörétől, ami arra utal, hogy a kőzetdarab kiszakadt a köpenyből, és a bolygó belsejét, így a napködöt is reprezentálja. A tanulmány újabb rejtvényt vet fel, vagyis, hogy a később jelenlévő légköri anyagnak hol kellett megmaradniuk?

„Miközben tanulmányunk egyértelműen rámutat a Mars belsejében lévő kondritikus gázokra, érdekes kérdéseket vet fel a Mars korai légkörének eredetével és összetételével kapcsolatban is"

— olvashatjuk a ScienceAlert cikkében.

Nyitókép: Shutterstock