Régészek egy csoportja III. Amenhotep egyiptomi fáraó halotti templomát és az ő arcképével ellátott hatalmas szobrokat, a Memnon-kolosszusokat restaurálta, amikor egy nagyobb víztömeg alatt felfedezték a két, mészkőből épített szfinx maradványait. Ezek az építmények voltak a fáraót éltető ünnepségek kiindulópontjai.
A szfinxek nagyjából 26 láb hosszúak lehettek, ami átszámítva majdnem nyolc méter. Az uralkodó — a szokásokhoz híven — mongúz alakú fejdíszt, királyi szakállat és széles nyakláncot viselt a szobrok arcainak megformálásakor. A mészkő vizsgálatai során a szfinx mellkasán egy feliratra bukkantak:
„Ámon-Ré kedvese”
Mellettük több régészeti leletre is rátaláltak, például Szahmet istennő három, szinte ép szobrára, Ré napisten oroszlánszerű kőalakjára, valamint egy nagy oszlopcsarnok maradványaira.
Az épület falain még mindig olvashatóak olyan képírások, amelyek az uralkodó harmincadik jubileumának az ünneplését mesélték el — tudattuk meg az ARTnews cikkéből. Ezt a rendezvényt heb-sednek nevezték, viszont a legtöbb uralkodó nem élte meg ezt a becses kort a trónon. III. Amenhotep egyike volt azon szerencséseknek, akik sikeresen vezették birodalmukat ennyi éven keresztül.
Fotó: EGYPTIAN MINISTRY OF TOURISM & ANTIQUITIES
Uralkodását a békesség jellemezte, nem voltak gyakoriak a harcok és háborúk az ő idejében. Rengeteg építészeti remekmű köszönhető neki, többek között a Memnon-kolosszusok, a Malkata palotakomplexum és egy kikötő, amely összekötötte a várost a Nílusal.
Az ünnepség feltételezhetőleg a szfinxektől indult, ahol rituális szertartások keretei közt éltették a fáraót. Ezután kezdődött egy felvonulás a környéken, ahol az alattvalók isteníthették és köszönthették urukat.
Nyitókép: Unsplash/Daniele D'Andreti
