Az emberiség első exobolygó felfedezése idáig vezetett
1992-ben két csillagász, Alexander Wolszczan és Dale Frail publikált egy tanulmányt a Nature-ben, amelyben bejelentették a Naprendszeren kívüli legelső bolygók felfedezését.
Ez a két Naprendszeren kívüli bolygó, azaz exobolygó azonnal felkeltette az emberek érdeklődését. A Föld tömegénél 4,3-szoros és 3,9-szeres sziklás jelenségek voltak, amelyek egy halott csillag, a PSR B1257+12 vagy röviden Lich körül keringtek. A Föld tömegénél 0,2-szer nagyobb tömegű harmadik exobolygóról 1994-ben bebizonyosodott, hogy kering a pulzár körül.
A pulzár egy gyorsan forgó neutroncsillag, irtó erős mágneses térrel. Rendkívül ritkák, körülbelül 3320 pulzárt ismernek a Tejútrendszerben. A csillagászok most azt mondják, hogy ezeknek kevesebb, mint 0,5 százalékánál valószínű, hogy sziklás, Földhöz hasonló világok keringenek.
A milliszekundumos pulzárok még ritkábbak, körülbelül 550-et ismernek a Tejútrendszerben. Ez teszi az emberiség legelső exobolygó felfedezéseit még elképesztőbbé.
Iuliana Nițu, a Manchesteri Egyetem munkatársa által vezetett csillagászcsoport azt akarta kideríteni, milyen gyakoriak a pulzárbolygók. Felmérést végeztek a brit Jodrell Bank Obszervatóriuma által megfigyelt 800 pulzáron és azt keresték, hogy az impulzusok időzítésében vannak-e olyan eltérések, amelyek keringő exobolygók jelenlétére utalhatnak.
„A pulzárok hihetetlenül érdekes és egzotikus tárgyak. Pontosan 30 évvel ezelőtt fedezték fel az első naprendszeren kívüli bolygókat egy pulzár körül, de még meg kell értenünk, hogyan tudnak ezek a bolygók kialakulni és túlélni ilyen szélsőséges körülmények között. Kulcsfontosságú lépés, hogy kiderüljön, milyen gyakoriak ezek, és hogyan néznek ki”
– mondta Nițu.
A kutatócsoport azt állapította meg, hogy a pulzárok alig 0,5 százalékának van Földhöz hasonló világa. Továbbá azt, hogy a pulzárrendszerek nem hajlanak az exobolygó méretének vagy tömegének semmilyen tartományára. A pulzár körüli minden ilyen exobolygónak azonban rendkívül elliptikus pályája lenne. Ez éles ellentétben áll a Naprendszerben látható közel körkörös pályákkal, és arra utal, hogy bárhogyan is alakultak ki, a folyamat különbözött attól a folyamattól, amely során bolygók keletkeznek.
A csapat kutatását a múlt héten mutatták be a National Astronomy Meeting-en az Egyesült Királyságban, és megjelentek a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society-ben - írja a Science Alert.
Nyitókép: Shutterstock
