A  WASP-39 b-ről és a csillagjáról készített illusztráció

Csillagászok szén-dioxid egyértelmű jelét észlelték egy exobolygó légkörében

A James Webb Űrtávcső méréseiből egy különleges tudományos felfedezést jelentettek be, mégpedig, hogy először fedezték fel általa a széndioxid nyomait egy idegen bolygó légkörében. Ez az első megfigyelés, mely bizonyítékot szolgáltat ezen anyag létezésére egy exobolygón.


A WASP-39b névre keresztelt exobolygót először 2011-ben pillantották meg a kutatók, amikor a WASP (Wide Angle Search for Planets) távcsövek felvételeiből felfigyeltek egy, a fő csillaga előtt elhaladó égitestre. Egészen pontosan egy forró gázóriásról van szó, amelynek tömege nagyjából a Szaturnuszéval azonos, és egy 700 fényévre lévő — Nap-szerű — csillaghoz nagyon közeli pályán kering.

A Hubble és a Spitzer űrteleszkópok segítségével jelentős mennyiségű vízgőzt, valamint nátriumot és káliumot mutattak ki a légkörében korábbi mérések során. A James Webb Űrteleszkóp infravörös érzékenységének köszönhetően viszont most meg tudták állapítani, hogy a bolygón szén-dioxid is fellelhető.

„Korábban azért nem tudtuk egyértelműen azonosítani a CO2-t a WASP-39 b légkörében, mert nem volt olyan távcsövünk, amely a megfelelő hullámhossztartományban tudott volna színképeket készíteni"

— mondta Eliza Kempton — csillagászprofesszor —, aki tagja volt a felfedezést végző kutatócsoportnak. A tanulmányt már több folyóiratban is publikálták, jelentősége pedig egyenlőre felmérhetetlen nagyságú az űrkutatásban.

A szén-dioxid a szén körforgásának részeként természetes módon is jelen van a Föld légkörében, így a szakértők joggal feltételezik, hogy ennek az anyagnak a megtalálása egy másik világ légkörében fontos lépés a földönkívüli élet kémiai sajátosságainak megértésében. A JWST csapata szerint egy bolygó légkörének összetételének megértése azért is fontos, mert ez elárul valamit a bolygó eredetéről és fejlődéséről.

Szakértők ezeket az eredményeket még csak a kezdetnek tekintik, hiszen a James Webb ezúttal is bebizonyította, hogy a vártnál jobban teljesít, és hogy általa a kisebb és hűvösebb exobolygók is elérhető közelségben kerültek.

„A cél a korai tudományos megfigyelések gyors elemzése és nyílt forráskódú eszközök kifejlesztése a tudományos közösség számára. Ez lehetővé teszi a világ minden tájáról érkező hozzájárulásokat, és biztosítja, hogy a lehető legjobb tudományos eredmények szülessenek az elkövetkező évtizedek megfigyeléseiből"

— magyarázta Vivien Parmentier, az Oxfordi Egyetem munkatársa.

Nyitókép: NASA, ESA, CSA, Joseph Olmsted (STScI)

Forrás: ScienceAlert