Új elmélet bizonyítja, hogy egy test képes gyorsabban mozogni a fénysebességnél
Einstein speciális relativitáselmélete szerint semmi sem tud gyorsabban haladni a fénysebességnél. Ennek az alapelvnek a határait egészen idáig nem feszegették, egy kutatócsoport viszont most előállt egy elmélettel, ami megkérdőjelezi az eddigi ismereteket.
A speciális relativitáselmélet szerint minél gyorsabban mozog egy test, annál közelebb kerül a idő megállásának perspektívájához. Amennyiben még annál is tovább gyorsulna, akkor az idő megfordulna, ez viszont ellentmond az ok-okozati összefüggések elméletének. Na de mi van akkor, ha a fénysebesség megszűnik az univerzumunkban?
Egy kutatócsoport olyan modellt készített, ami új megvilágításba helyezi Einstein számításait, ezzel pedig újraértelmezi az emberiség tudástárát. A lengyel kutatók rendszere csodával határos módon nem ütközik a fizika más törvényeivel, sőt, akár még új elméletek bizonyításához is hozzájárulhat.
A modelljükben három idődimenziót egyetlen térdimenzióval kombináltak, szemben a megszokott három térbeli és egy idődimenziós felállással. Ezáltal lényegében kiterjesztették a speciális relativitáselméletet, de nem cáfolták azt. Ezzel a módszerrel elképzelhetővé vált az, hogy a különböző testek képesek legyenek a fénynél is gyorsabban mozogni.
A ScienceAlert cikkében így idézték az egyik kutató szavait:
„Nincs alapvető oka annak, hogy a leírt fizikai rendszerekhez képest a fénysebességnél nagyobb sebességgel mozgó megfigyelőkre ne vonatkozzon a fénysebesség. Ez az új definíció megőrzi Einstein posztulátumát, miszerint a fénysebesség vákuumban még a szuperluminális megfigyelők esetében is állandó."
Egy kis videós ismertető a fény sebességéről:
Az új modell leírása szerint így nem úgy néznek ki a szuperluminális objektumok, mint egy hullám egy mezőn keresztül, hanem mint egy buborékként táguló térben lévő részecske. Ennek ellenére a fény sebessége a vákuumban még a nála gyorsabban haladó megfigyelők számára is állandó maradna, ami megőrzi Einstein alapelvét.
Annak ellenére, hogy a kutatócsoport adatai sok rejtélyre választ adnak, több új kérdést is felvetnek. Ezek megválaszolásához kombinálni kell a relativitáselméletet, a kvantummechanikát és a klasszikus mezőelméletet. Az egyik lényeges felvetés a témával kapcsolatban, hogy vajon megfigyelhetjük-e valaha a kiterjesztett viselkedést.
Mindezek értelmében további kutatások szükségesek, de a szakértők már az új alaprészecske puszta kísérleti felfedezése miatt is Nobel-díjat érdemelhetnek.
Nyitókép: Shutterstock
