Einstein tévedett? A relativitáselmélet hibáira lettek figyelmesek
Einstein relativitáselmélete több mint egy évszázadon keresztül szinte minden történést pontosan megjósolt a világegyetemünkben. Az elmúlt években viszont a szakértők ellentmondásos adatokra bukkantak, melyek megkérdőjelezik az elmélet stabilitását. Hogyan hat a gravitációs erő az univerzumra?
A csillagászok már több mint egy évszázada tudják, hogy az univerzum az ősrobbanás óta tágul. Ez a folyamat több milliárd éven keresztül egyenletes sebességgel történt, ám az új mérések azt bizonyítják, hogy — nagyjából 5 milliárd évvel napjaink előtt — a tágulás felgyorsult.
Ez vezetett ahhoz a széles körben elfogadott elmélethez, hogy a tágulás mögött egy titokzatos erő áll, amelyet sötét anyagnak neveztek el. Más kutatók ahhoz ragaszkodnak, hogy a gravitációs hatások az idő elteltével változhatnak.
Einstein 1915-ben véglegesítette az általános relativitáselméletet, melyben pontosan következtetett a Merkúr pályájától és a gravitációs lencséktől kezdve a fekete lyukak létezéséig — írja a ScienceAlert. Az 1960-as és 1990-es évek között azonban hibákra lettek figyelmesek a kutatók.
Például a nagy tömegű struktúrák — például galaxisok és galaxishalmazok — gravitációs hatásai nem felelnek meg a megfigyelt méretbeli sajátosságaiknak. Az egyetlen lehetséges alternatíva az, hogy a relativitáselméletet módosítani kell, hogy figyelembe vegye ezeket az ellentmondásokat. Hogy kiderítsék, mennyire helytálló ez az elképzelés, a szakértők 5 milliárd fényévre lévő galaxisokat figyeltek meg.
Egy kis videós ismertető Einstein relativitáselméletéről:
Azt remélték, hogy megállapíthatják, változott-e a gravitáció az elmúlt pár milliárd évben vagy a kozmikus távolságok során. A kutatócsoport eddig több mint 100 millió galaxis alakját mérte meg, a megfigyelések pedig mind megegyeznek az általános relativitáselmélet által megjósoltakkal, tehát Einstein munkája továbbra is érvényes.
Ezzel egyidejűleg viszont a sötét anyag rejtélye is fennmaradt.
Szerencsére a közeljövőben több témába vágó küldetés is indul majd, tehát további adatokkal bővülhet a tanulmány. Először is ott van az ESA Euclid missziója, amelyet legkésőbb 2023-ra terveznek indítani. Ezen munkálatok során az univerzum geometriáját térképezik majd fel, 8 milliárd évre visszatekintve a múltba.
Ehhez 2027 májusában csatlakozik a NASA Nancy Grace Roman űrteleszkópja, amely 11 milliárd évre tekint vissza. Ezek lesznek a valaha végzett legrészletesebb kozmológiai felmérések.
Nyitókép: Shutterstock
