Nincs is annál idegesítőbb érzés, mint amikor zajos környezetben nem halljuk rendesen a beszélgetőpartnerünket. Ez leginkább a hangok gyors ütemű változása miatt van, ugyanis az agy minden jelre figyelni akar. Egy tanulmány kifejlesztett egy módot, mellyel javítani lehet a helyzeten.
Az auditív időbeli feldolgozás az agynak azon képessége, mely egyrészről a hallott beszéd megértéséért felelős, másfelől pedig minden egyéb hangnak ez találja meg az értelmét és az okát. Egy kutatócsoport által kidolgozott tréning — sebességdiszkriminációs tréning — segíthet ennek a funkciónak a fejlesztésében, ezzel pedig javíthatja akár az idősek hallását is.
Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a fül a kor előrehaladtával természetszerűen romlik, viszont az új tanulmány segítséget nyújthat több millió embernek, akiknek ez a hallás problémájuk fő okozója. Korábban a módszert már állatkísérletek során bizonyították, de ez az első alkalom, hogy embereken is tesztelik.
A kutatási időszakban összesen 40 önkéntes alany dolgozott együtt a szakértőkkel. Feladatuk az volt, hogy kilenc, egyenként nagyjából 45-60 perces foglalkozásokon vegyenek részt. Ezeken az órákon az embereknek egymás után gyorsan lejátszott hangsorok között kellett különbséget tenniük. Például meg kellett állapítaniuk, hogy két hang közül melyik volt magasabb vagy mélyebb.
Hasonló feladatokat adtak ki a kutatók a tréning előtt és után is, hogy pontos eredményt kapjanak a bekövetkezett javulás mértékéről. Arról sem szabad elfelejtkezni, hogy volt egy kontrollcsoport is a fő alanyok mellett, akik egyszerűbb hangfelismerési gyakorlatokat végeztek.
Fotó: Shuttertsock
Végeredményként megállapították, hogy a frekvencia-megkülönböztető tréningen résztvettek mindegyike javulást mutatott a hangmagasságok és a sebesség változásainak felismerésében. Ez igaz volt a fiatalabb és az idősebb, valamint a kisebb halláskárosodással rendelkező személyek esetében is.
Az eredményeket több korábbi kutatás során is sikeresen igazolták. Ennek a tanulmánynak a fő célja az volt, hogy a terület további, eddig talán még kevéssé megfigyelt szegmenseire világítson rá. Például annak meghatározására, hogy miként érvényesülnek ezek a változások a fiatalabb és az idősebb részvevőknél.
További vizsgálatok szükségesek a témakörön belül, hiszen a memória szerepére is nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben a hasonló teszteknél. Sandra Gordon-Salant, a tanulmány vezető szerzője így nyilatkozott az eredményeikről:
„Az eredmények nagy reményt adnak a klinikailag megvalósítható hallásgyakorló programok kifejlesztéséhez, amelyek javíthatják az idősebbek kommunikációs képességét nehezített helyzetekben.”
Nyitókép: Shutterstock
Forrás: ScienceAlert
