Új felvételek mutatják a Jupiter hipnotikusan örvénylő viharait
A Juno űrszonda képei bepillantást engednek a Jupiter éghajlatának viszontagságaiba. Bár távolról nagyon csendesnek tűnik a felszín, a közelebbi felvételeken jól látszik, hogy az ott tomboló viharokat a Földön még csak elképzelni sem tudjuk.
A legfrissebben közzétett képeket a Juno július 5-én készítette, amikor Naprendszerünk legnagyobb bolygója mellett 43. alkalommal repült el. Küldetésének ezen szakaszán nagyon közel volt a Jupiterhez, egészen pontosan 25 100 kilométerre súrolta a sarki felhőcsúcsokat. Az égitest pólusait a tengelyirányú tájolás miatt a kutatók nem tudják máshogy megfigyelni, éppen ezért szükséges az űrszonda képeinek elemzése.
A távoli képeken nyugodtnak tűnik a felszín, azonban ráközelítve pontosan kivehető az ott uralkodó időjárási káosz. A NASA mérnöke, Kevin Gill így nyilatkozott a felvételekről:
„Ezek az erős viharok több mint 50 kilométer magasak és több száz kilométer átmérőjűek lehetnek. Kialakulásuk módjának megismerése kulcsfontosságú a Jupiter légkörének, valamint a bolygó egyéb légköri jellemzőit létrehozó folyadékdinamikának és felhőkémiának a megértéséhez. A tudósokat különösen érdekli az örvények változó alakja, mérete és színe.”
Szakértők megfigyelték, hogy a pólusokon sajátos elrendezésű, intenzitású és viselkedésű viharok tombolnak. Délen hat ciklont azonosítottak először, melyek mindegyike az Egyesült Államok méreteivel vetekszik. Középen van egy, körülötte pedig a továbbiak egy — szinte tökéletes — ötszöget írnak le, valamint az is lényeges, hogy az óramutató járásával megegyező irányba forognak.
A Juno elrepülése során a tudósok észrevettek egy hatodik keretező vihart is, így az ötös rendszerből egy hatszög lett. Nem szabad azonban összetéveszteni a Szaturnusz északi sarki hatszögével, mely több darabból állt össze egy nagy „megaviharrrá” — olvashatjuk a ScienceAlert cikkében. Azt nem tudni, hogy a Jupiter ciklonjai miért nem egyesülnek hasonló módon.
Északon talán még furcsább jeleket észleltek. Ott kilenc vihart azonosítottak, abban a rendszerben pedig az egy központi ciklon körül nyolc társa kering. Az eddigiektől eltérően ezek az óramutató irányával ellentétesen mozognak. Természetesen most sincs szó egyesülésről, így nagyon szokatlan képet nyújtanak a laikusoknak, a kutatóknak pedig további fejtörést okoznak.
Nyitókép: Instagram/nasajuno
