arc, orr, agy, fej, szobor

Ez az új kutatás segít felmérni a kómában lévő betegek valós állapotát

Bizonyos szagokra adott válaszreakció segíthet az orvosoknak meghatározni a lehető legjobb kezelést a kómában, a minimális vagy vegetatív tudatállapotban fekvő betegek számára. Ezeknek, az orvostudományban együttesen tudatzavaroknak (DoC) nevezett állapotok felmérésére eddig hangokat vagy képeket használtak a szakemberek, a szagminták azonban új távlatokat nyithatnak egy új kutatás szerint.


A kutatás megfelelő finomításával akár ezen tudatzavaros állapotok részleteit lehetne pár, a beteg orra alá helyezett, gondosan kiválasztott szagminta segítségével elemezni és azonosítani. Az orvosok a közzétett tanulmányukban arra jutottak, hogy

„a szaglásra adott válaszokat a tudatosság jeleinek kell tekinteni. A szag-válaszreakció segíthet a tudatállapot felmérésében, és hozzájárulhat a terápiák, kezelések közti helyes döntéshez."

Alapvetően, ha nagyobb reakciót váltanak ki a betegekből az illatok, azáltal jobb állapotra, magasabb tudatszintre lehet következtetni.

Ezt is érdekelhet: Így viselkedik az agy kómában

A vizsgálatokat 28, különböző tudatállapotú beteg bevonásával végezte el a kínai Southern Medical University kutatócsapata. A kísérletek során különböző szagokat, köztük vanillint és dekánsavat próbáltak ki, mindeközben pedig megfigyelték a beteg agyi aktivitását.

Három hónappal később a szagokra reagáló 16 beteg közül 10 felébredt a kómából. Ehhez képest a 12 további – korábban, a mintákra reakciót nem adó - páciens közül csak 2 volt abban a csoportban, akik kijöttek ebből az állapotból.

A módszer magyarázataként szolgál, hogy a szaglórendszerünk más érzékszervektől eltérően működik, mivel nem érinti az agy talamusz részét, amely a tudattal van kapcsolatban. A szagoknak közvetlenebb a kapcsolatuk az előagyhoz.

Ezt is olvasd el: Az emberi agy sose nő fel teljesen

beteg, k\u00f3rh\u00e1z, fekv\u00e9s, \u00e1gy

Illusztráció

Fotó: Shutterstock

E kutatás tanulságul szolgálhat majd későbbiekben a tudatosság mélyebb megértésére, az agy szaglásra adott reakcióinak skálájára, valamint az ezek közötti összefüggésekre.

Először azonban még sokkal több kutatómunkát kell elvégezni az orvosoknak. Egyrészt nagyobb embercsoportokon, másrészt a szagminták szélesebb repertoárjának bevonásával.

Illetve az egyik következő lépés annak kiderítése lehet, hogy miért is létezik ez a kapcsolat szaglás és a tudat ébrenléte között. A kutatók szerint lehetséges, hogy a tudatosság alacsonyabb szintjével valóban elveszítjük a szagok normális feldolgozásának képességét – viszont egyelőre ez csak feltételezés.

„A jövőbeni kutatásoknak hosszabb időn keresztül kellene követniük a szaglásvizsgálatokat követő öntudatra ébredést, továbbá időalapú mutatókat vagy a szaglással kiváltott potenciálokat is be kell majd vonnunk, amelyek hozzájárulhatnak ezen szagminta-alapú módszer megértéséhez."

Forrás: ScienceAlert, a Frontiers in Neuroscience című szaklap kutatására hivatkozva