Sokan azt hinnénk, hogy a felhők mindenhol ugyanolyanok, ez azonban koránt sincs így. A Föld déli féltekéje felé haladva másabb látvány tárul elénk az égről, mint északon. A kutatók már régóta vizsgálják ezt a jelenséget, de egészen mostanáig nem találtak ésszerű magyarázatot. Mutatjuk, mire jutottak.
A ScienceAlert cikke szerint a déli részen a felhők sokkal bőségesebbnek tűnnek, valamint a fényt is jobban visszaverik, mint máshol. A kiadott tanulmány szerint a régió égboltját az teszi ilyen különlegessé, hogy a terület nagy része nem szárazföld, hanem óceán.
Ennek hatására a levegő tisztább és érintetlenebb marad folyamatosan, így a felhőcseppek megfagyhatnak és fényesebbek lehetnek. A kutatás szerzői így nyilatkoztak elméletükről:
„A déli félteke középső szélességein a felhők sokkal kevésbé jegesednek, és ugyanolyan hőmérsékleten több folyékony vizet tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy másképp befolyásolják a beeső napfényt és a Föld felszínéről kibocsátott hősugárzást is, mint északon."
Fotó: Unsplash/Nicholas Swanson
Ez a felfedezés jól illeszkedik egy korábbi kutatáshoz, de a csapat valami újra is rábukkant. Az úgynevezett gravitációs hullámok és a Csendes-óceán felől érkező nyugati szelek miatt létrejövő levegő felemelkedése fontos tényező, csakúgy, mint a légköri szennyezés, különösen, ha a levegő még hidegebb.
Szakértők szerint az eredmények túlnyomó része főként a szerencsének tudható be, ugyanis a globális járvány által bevezetett utazási korlátozások miatt a megfigyelőrendszereket további két évig működtették. Az extra mérési időnek köszönhetően olyan hatásokat is be tudtak vonni az egyenletbe, mint a 2019-ben és húszban Ausztráliából átterjedő erdőtűz füstjét.
Nyitókép: Unsplash/Nick Scheerbart
