A kérdés, hogy hogyan és milyen módon következik majd be a földi élet pusztulása, már régóta rejtélyként lebeg a tudósok szeme előtt. Ennek valószínűleg a Nap halálához, vagyis a kihunyásához lesz köze, most pedig rájöhettek, hogy pontosan milyen módon halványul majd el a fő csillagunk.
A szakértők kezdetben olyan csillagokat elemeztek a Naprendszeren belül, melyek nagyjából hasonló korban születhettek, mint a Nap. Ezeknek az adatoknak köszönhetően kikövetkeztették, hogy a fő csillagunk hozzávetőlegesen 4,6 milliárd éves lehet. Ezen kívül azt is meg tudták jósolni, hogy nagyjából 10 milliárd év múlva jut el addig a szintig, hogy összeomoljon.
Az eredmények szerint a Nap 5 milliárd év múlva egy vörös óriássá változik majd. Ez azt jelenti, hogy a magja zsugorodni fog, a külső rétege viszont egészen a Mars pályájáig tágul majd.
Az emberiségnek viszont már ennyi ideje sincs hátra, mivel a Nap-szerű csillagok fényessége nagyjából 1 milliárd évente 10 százalékot erősödik. Ennek következtében a megnövekedett hő és fényhatások kiszárítják majd az óceánjainkat, ezzel életképtelenné téve a planétát.
Fotó: Unsplash/Aldebaran S
Ami a vörösóriás-időszak után következik, az nehezen meghatározható, viszont egyes kutatók vállalkoztak a feladatra. A ScienceAlert cikkében részletezett, 2018-as tanulmány szerint a Nap az idő előrehaladtával vörös óriásból fehér törpévé zsugorodik majd, végezetül pedig planetáris köd képződik belőle.
Ezek a jelenségek nem ritkák az ismert univerzumban, viszont fontos megjegyezni, hogy nevüket nem az alapján kapták, hogy bármi közük lenne a bolygókhoz. Amikor először megfigyelte és feljegyezte őket William Herschel, akkor az akkori távcsöveken keresztül bolygókhoz hasonlítottak. Albert Zijlstra asztrofizikus így magyarázta az ilyen ködök kialakulását:
„Amikor egy csillag meghal, egy gáz- és pormasszát — az úgynevezett burkát — kilöki az űrbe. Ez a csillag tömegének felét is elérheti. Ez felfedi a csillag magját, amely az életének ezen szakaszában kifogy az üzemanyagból, és végül kikapcsol, mielőtt végleg elpusztulna.
Ekkortól viszont a forró mag a kilökött burkot mintegy 10 ezer évig fényesen ragyogóvá teszi. Ez teszi láthatóvá a planetáris ködöt. Némelyik olyan fényes, hogy rendkívül nagy, több tízmillió fényévnyi távolságból is látható, ahol maga a csillag túlságosan halvány lenne ahhoz, hogy észrevegyük.”
Az eddigi években számos vitát ébresztett, hogy vajon a Napnak elegendő-e a tömege ahhoz, hogy egy fényes planetáris ködöt alkosson. Szerencsére a 2018-as modell erre a rejtélyre is választ tudott adni. A mérések bebizonyították, hogy Nap nagyjából annak a tömegnek az alsó határát jelenti, melyből egy látható jelenség képződhet.
„Az adatok azt mondták, hogy a Naphoz hasonló, kis tömegű csillagokból fényes planetáris ködöket lehet létrehozni, a modellek szerint viszont ez nem lehetséges, hiszen a Nap tömegének kétszeresénél kisebb tömegű csillagok túl halvány planetáris ködöt eredményeznének ahhoz, hogy észrevegyük őket”
— mondta Zijlstra. Ezek az eredmények rámutatnak arra, hogyan pusztul majd el a fő csillagunk, illetve arról is egy elképzelhető képet fest, hogy milyen úton, mennyi idő leforgása után juthat el odáig.
Nyitókép: Shutterstock
