Öt könyv, amit szerettünk – A magyar irodalom legjei 2021-ben

Bereményi Géza: Magyar Copperfield

A 2021-es Libri irodalmi díjat Bereményi Géza, író, dalszövegíró, filmrendező nyerte el régen várt önéletrajzi könyvével, a Magyar Copperfielddel. A 600 oldalas kötet valódi eseményeket követ az író 1946-os születésétől egészen 1965-ig, az önállósodásáig. Miközben a fiú személyisége kialakul, feltárul az 1950-es, ’60-as évek Budapestje. A Teleki téri piac forgatagában, a nyolcadik kerület gangos bérházaiban a környék letűnt vidékiessége jelenik meg, faluról felkerült parasztasszonyokkal, határon túli menekültekkel, hadirokkantakkal. Bereményi tíz éves volt 1956-ban, kamaszkori lázadása pedig egybeesett a Kádár-rendszer megszilárdulásával. Az író az olvasó előtt küzd meg a gyerekkori trauma, a mostoha apa szerepének elbeszélhetőségével és a tisztánlátás gátjaival. A memoár egy érzékeny férfi vallomása, egyúttal a magyar történelem egy szeletének személyes krónikája.

Grecsó Krisztián: Magamról többet

Meglepő módon egy verses kötet nyerte idén a Libri irodalmi közönségdíjat. A líra ugyan nem szerepel a népszerű műfajok között, de Grecsó Krisztián személyessége, közvetlen hangneme sokakhoz közelebb hozta újra e műnemet. A prózáival sikert arató szerző az elmúlt évek viszontagságai miatt fordult 19 év után ismét a versek sűrített nyelvi világa felé, és a nagy költőelődöket megidézve beszél a rákból való felépülésről, az apává válásról és az istenhitről. A kötet egy bátor szembenézés az esendőséggel, számvetés önmagával a gyűlölet érzésétől az önszeretet lehetőségéig. A járvány külön aktualitást ad a szövegeknek: a betegség miatti múltvesztés nagyon hasonló a covid okozta sorstalan léttel, ami megkerülhetetlen közös tapasztalatunk.

Halász Rita: Mély levegő

A legjobb elsőkönyvesnek járó Margó-díjat idén Halász Rita nyerte el Mély levegő c. regényével. A szöveg egy harmincas éveiben járó nő egy évét követi nyomon: a férjétől való elmeneküléstől saját identitásának újraépítéséig. A Mély levegő érzékletesen írja körül, hogyan őrlődhet fel az ember személyisége és saját ambíciói a házasság és a gyerekvállalás malmában, milyen dinamikák működnek a nem egyenrangú kapcsolatokban, és hogyan lehetséges már anyaként újrakezdeni az életet. Iróniával, álomszerű részletekkel mutatja be azt a folyamatot, ahogyan a nő szüleinél próbálja meghatározni magát gyerekként és anyaként, kapcsolódik saját szexualitásához, és próbálja újra megtalálni a céljait. A Mély levegőből egy hatrészes minisorozatot tervez forgatni a Black Lemon Films.

Szvoren Edina: Mondatok a csodálkozásról

Szvoren Edinát a kortárs irodalom egyik legjobb novellistájaként tartják számon, aki legutóbbi könyvével, a Verseim novelláskötettel elnyerte a 2019-es Libri irodalmi díjat. Az idén megjelent Mondatok a csodálkozásról c. kötet más olvasásmódot kíván, mint amit eddig megszokhattunk az író szövegeitől. Az első részben 3-8 oldalas prózákat olvashatunk, 29 különös helyzetet, jelenetet, melyek látszólag könnyen fogyaszthatók, de Örkény István groteszk egyperceseit idéző tömörségűek. A második részben ismét megjelennek a korábbról ismert témák: a családi, baráti kapcsolatokban megjelenő kiszolgáltatottság, elidegenedés, félrebeszélés és frusztráció. A korántsem szívderítő történetek azonban új megvilágításban, új szemszögből nézve kacagtatóak is tudnak lenni.

Bartók Imre: Lovak a folyóban

A Könyves Magazin idén is összeállította 2021 legjobb könyveinek ötvenes listáját. A legjobb magyar kötetnek a szerkesztők Bartók Imre Lovak a folyóban c. regényét választották, mely több önéletrajzi elemet is tartalmaz. A regény elbeszélője egy fiatal író, akinek Jerikó c. nagy művét méltatlan csönd kíséri mind az olvasók, mind a kritikusok részéről. A házassága zátonyra futott, és egy kissvábhegyi szuterénben kénytelen tengeti mindennapjait, ahol a szomszédja időről időre feljelenti. Miközben az eladatlan könyvei veszik körül, küzd a tehetetlenségével, az önsajnálattal, és mindinkább a társasjátékok világába és a képzeletébe merül, míg végül elmosódik a határ a valóság és a káprázat között. A szürreális, horrorisztikus vonásokat mutató regény elmélyült olvasást kíván, tobzódik irodalmi és popkulturális utalásokban, miközben ironikusan beszél a jelen irodalmi közegéről is.

Szöveg: Tóbiás Lilla
Nyitókép: Asal Lotfi/Unsplash