Külön kiállítást kap Van Gogh egy korai festménye

Első alkalommal szentel kiállítást az amszterdami Van Gogh Múzeum kizárólag A burgonyaevők című alkotásnak, mely Vincent van Gogh egyik első mesterműve. A tárlaton péntektől mintegy ötven festmény, vázlat, rajz és levél lesz látható, melyek a kép történetét mesélik el.

„Az ambíció és a kitartás történetét"

– fogalmazott csütörtökön Emily Gordenker, a múzeum igazgatója.

Mint megjegyezte, a festményt sosem adták el, és a művész életében ki sem állították. Ma azonban világhírű, kulcsfontosságúnak tartják annak a festőnek a fejlődése szempontjából, akit a napraforgók és a fényben fürdő délfrancia tájak ábrázolása tett ismertté.

Van Gogh 1885-ben, egy viharos időszakában festette A burgonyaevőket, ekkoriban szüleivel élt Hollandia délkeleti részén, Nuenenben. A műhöz számos tanulmányt és vázlatot készített.

„Ez az egyik legátgondoltabb képe"

– mondta Bregje Gerritse, a múzeum szakértője.

A festő maga mestervizsgájaként tartotta számon a művet, a szakértő szerint ezzel akart áttörést elérni. Ez azonban nem sikerült, a festmény heves kritikákat váltott ki, mindenekelőtt a komor színek és a torz emberábrázolás miatt.

View this post on Instagram

Van Gogh Museum (@vangoghmuseum) által megosztott bejegyzés

Van Gogh egy parasztcsalád öt tagját festette meg, akik olajlámpa fényénél ülnek és vacsoráznak. A durva faasztal közepén egy tálban gőzölög a burgonya. Egy nő kávét tölt. A képbe a kiállításon bele is képzelhetik magukat a látogatók, a múzeumban ugyanis elkészítették a jelenet életnagyságú, bejárható modelljét.

A holland festőművész a paraszti élet rideg valóságát akarta bemutatni, csodálója volt ennek az életnek. Szándékosan festett az embereknek durva arcot, munkától megcsontosodott kezeket.

„A maguk nyersességében akarta megmutatni a parasztokat. A színek sötétek, mint a föld, az arcok színe olyan, mint a jól megpörkölődött burgonya, természetesen hámozatlanul"

– fogalmazott Gerritse.

A párizsi művészeti piacon a mű nem hozta el a vágyott áttörést. Vincent bátyja, a műkereskedő Theo nem találta jónak a képet, barátja, Anthon van Rappard festő is durvának, csúfnak és ormótlannak ítélte.

Van Gogh mindezek ellenére egész életében egyik legjobb, minden bizonnyal egyik legfontosabb munkájának tartotta.

„Az üzenet fontosabb, mint a pontos anatómia és a technikai tökéletesség. A művészetnek nem szépnek, hanem őszintének kell lennie. Azt akarom festeni, amit érzek, és azt akarom érezni, amit festek"

– írta a festő, aki élete végén arra is gondolt, hogy megfesti A burgonyaevők egy új változatát.

(MTI)